Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A jogszerűen felszámítható kamat megítélésének azonban a kereseti kérelem korlátokat szab. A Pp. 215. §-a szerint ugyanis a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. Eszerint a bíróság a késedelmi kamatot nem ítélheti meg a károsodás bekövetkeztének időpontjától akkor, ha a károsult azt csak a keresetlevél beadásától kéri annak ellenére, hogy az őt a Ptk. 360. és 301.§-ainak (1) bekezdése értelmében egyébként megilletné. A Pp. 3.§-a azonban kötelességévé teszi a bíróságnak, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró feleket a szükséges tájékoztatással ellássa és őket jogaikra, illetőleg kötelességeikre figyelmeztesse. Ha tehát a károsult későbbi időponttól érvényesít késedelmi kamatot, mint ahogy az őt a törvény értelmében megilleti, megfelelő kioktatás útján kell gondoskodni arról, hogy a károsodás előtti helyzet visszaállítására (reparációra) vonatkozó igénye a kamat vonatkozásában se csorbuljon. A gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke tekintetében a 63/1983. (XII. 30.) PM számú rendeletben foglaltak az irányadók. PK 51. szám A kártérítési követelés elévülése akkor is a követelés esedékességétől kezdődik, ha a károsult a károsodásáról később szerzett tudomást. Ilyen esetben azonban indokolt lehet a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésének alkalmazása. A Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. E két rendelkezés egybevetése mellett kétségtelen, hogy a kártérítési követelés elévülése a károsodás bekövetkezésével kezdődik. Ha a károsodás nem követi nyomon a károsító magatartás (cselekmény vagy mulasztás) elkövetését, hanem később áll be, az elévülést természetszerűleg nem az elkövetéstől, hanem a károsodás bekövetkeztétől kell számítani, mert a kártérítés ebben az időpontban válik esedékessé. A Ptk. 326. §-ában és 360. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel nem fér össze olyan jogértelmezés, hogy ha a károsodás ténye csak később derül ki, az elévülést attól az időponttól kell számítani, amikor a károsult a károsodásról tudomást szerzett, illetőleg tudomást szerezhetett. A kártérítés ugyanis a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékessé válik akkor is, ha a károsult arról — történetesen — később szerez tudomást. Az elévülési idő viszont minden esetben az esedékességkor kezdődik. 159