Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

PK 15. szám /. Helyreigazító közleményként a jogosult a válaszlevele közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel kérheti helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában — a kérelem és az ellenkérelem korlátai között — belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi. II. A helyreigazító közleményből — a maga egészét, összefüggéseit is tekintve — ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. I. Nincs törvényi akadálya annak, hogy a jogosult sajtóhelyreigazításként a saját nyilatkozata közzétételét kérje. Ezt az igényét sajtóhelyreigazítási perben is érvényesítheti. A helyreigazító közlés szövegét a perben — a kérelem és ellenkérelem határain belül a Ptk. 79. §-ában foglaltak figyelembevételével — a bíróság a belátása szerint állapítja meg [Pp. 345. § (3) bek.]. A sértett saját nyilatkozata (válaszadása) közzétételére különösen akkor kerülhet sor, ha a pert megelőzően is ezt követelte a jogosult a sajtótól. Nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. Ilyen esetben, ha a jogosult közzétenni kért nyilatkozata nem megfelelő, a bíróság — ezt a közlési módot mellőzve — a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül másként határozza meg. Ha a felek a peres eljárást megelőzően a sajtóhelyreigazító közlemény közzétételének módjával, szövegével kapcsolatban tárgyaltak, ennek tartalmát a bíróság a helyreigazítás módjának, illetőleg szövegének megállapításánál figyelembe veheti. A bíróság az általa megállapított helyreigazítás közlésére a sajtószervet határidő tűzésével kötelezi [Pp. 345. § (3) bek.]. II. A sajtóhelyreigazításra alkalmas közlemény alakját és tartalmát a törvény részletesen nem határozza meg. Csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a helyreigazító közleményből ki kell tűnnie: a sérelmes közleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények [Ptk. 79. § (1) bek.]. A helyreigazító közlés akkor tölti be a rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát, szükség szerint a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre juttatja. A közlemény szövege tehát nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A sajtóhelyreigazítás teljesítésének ezért nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító közleményhez, amelyek a kifogásolt közlemény tartalmát erősítik meg, illetőleg a helyreigazítást elferdítik. A törvény rendelkezése szerint a helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban, azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig 109