Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

— ugyancsak nyolc napon belül — a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni [Ptk. 79. § (2) bek.]. Nyilvánvaló, hogy a helyreigazítás csak e rendelkezés megtartása esetében érheti el a célját, fejtheti ki a megfelelő' hatást. Ezért az említettektől eltérően, így pl. a „Szerkesztői üzenetek"-ben történt közlés nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak. Ha a sajtó az általa vállalt helyreigazítást nem vagy nem megfelelő módon közölte, a helyreigazítást igénylő fél a napilap, folyóirat (időszaki lap), a Magyar Rádió, a Magyar Televízió — vidéki műsoradás esetében a vidéki stúdió —, a Filmhíradó Szerkesztősége, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat (Pp. 343. §). Ha pedig az alperest jogerős ítélet kötelezi a helyreigazításra, és azt nem, vagy nem megfelelő módon közölte, végrehajtás elrendelésének van helye. PK 16. szám A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás megállapításánál a lakott ingatlan forgalmi értékét hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas, lakott ingatlanok forgalmi adatai alapján kell megállapítani. Ha ilyen összehasonlító fogalmi adatot egyáltalán nem vagy csak olyan csekély számban lehet felderíteni, hogy ezekből a kisajátított ingatlan forgalmi értékére nem lehet megnyugtatóan következtetni, a forgalmi érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető forgalmi értékéből kell kiindulni. Azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok alapján kell megállapítani. Az 1976. évi 24. számú tvr. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisajátított ingatlanértjáró kártalanítást a 9—11. §-ban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. E tényezők egyike a 10. § (1) bekezdése szerint a hosszabb idő — legfeljebb öt év — alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi érték (a továbbiakban: forgalmi érték). Ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos, a bérlő vagy egyéb használó használja, a 10. § (2) bekezdése értelmében forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. Minthogy a jogszabály lakott ingatlan kisajátítása esetén a lakott érték figyelembe vételét írja elő, az ilyen ingatlanért járó kártalanítás megállapításánál általában hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas, lakott ingatlanok forgalmi adatai az irányadók. Lakott házas ingatlanokban azonban — különösen vidéken — a forgalom általában jelentéktelen. Ez azt eredményezi, hogy lakott házas ingatlan kisajátítása esetén az adott helységből származó összehasonlító forgalmi adat gyakran egyáltalán nem vagy csak elenyészően kis számban áll rendelkezésre. Minthogy ilyen esetben a lakott forgalmi értéket összehasonlító forgalmi adatok alapján nem lehet megállapítani, kisegítésül a szomszédos, hasonló jellegű települések adatai is felhasználhatók. 110