Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A megállapított tényállás lényege a következő. A terheltet a községi tanács elnökévé választották, és e tisztségét a fegyelmi úton történt elbocsátásáig töltötte be. 1971 elejétől a terhelt közbenjárására anyjának a községi tanács vb rendszeres szociális segélyt folyósított, holott anyja erre nem volt jogosult. A terhelt anyja részére 1971 februártól 1984 szeptember végéig 163 550 forint szociális segélyt fizettek ki. A kifizetéseket a tanács részéről maga a terhelt is utalványozta, és a kifizetés azt követően is folytatódott, hogy figyelmeztették a terheltet a kifizetés jogosulatlanságára. A vb-titkár kérésére a terhelt 1982—1984. évben annak anyja részére rendkívüli szociális segélyt utalványozott 18 000 forint értékben, holott a kedvezményezett nem volt jogosult a segélyre. A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terheltet mellékbüntetésül 2 évi időtartamra a tanácselnöki foglalkozástól eltiltotta, emellett a kártérítési összeg utáni kamatfizetési kötelezettségét is módosította. A megyei bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a terheltet mellékbüntetésül a foglalkozástól nem tiltotta el. A megyei bíróság levonta azt a következtetést, hogy a Btk 56. §-a és annak értelmezése nem különböztet aközött, hogy valaki a foglalkozását megválasztás, kinevezés vagy egyszerű munkaszerződés alapján folytatja, ezért a választott tisztséget viselő is eltiltható a foglalkozástól. A másodfokú bíróság ítéletének a foglalkozástól eltiltást megállapító rendelkezése ellen, a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos. A választott tisztséget — és különösen a meghatározott időre választott tisztséget — betöltő személlyel szemben e mellékbüntetés kiszabása szükségtelen. A választott tisztségre jelölhető magyar állampolgárnál nemcsak a büntetlen előélet, de a feddhetetlenség is alapvető feltétel. így az olyan személy, akivel szemben jogerős elítélést kimondó büntető ítéletet hoztak, nemcsak a választott tisztség betöltésére alkalmatlan, de már a jelölése is kizárt. A helyi tanács elnöke pedig a tisztséget úgy tölti be, hogy a választási törvény alapján tanácstaggá választását követően a Hazafias Népfront helyi bizottsága vagy bármelyik tanácstag javaslatára a tanácsülés tagjai a tanácstagok közül megválasztják [1971. évi I. tv. 12. § (1) bekezdés c) pont, illetve 51. § (1) bekezdés]. A községi tanácselnöki tisztség az említett törvény 51. §-ának (4) bekezdés alapján társadalmi megbízatás alapján is betölthető. Ennek megfelelően közömbös, hogy a tanácselnök társadalmi megbízatásban vagy megélhetésének biztosítása végett, kereseti céllal, foglalkozásként tölti be e választott tisztséget. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor ítéletében a terheltet mellékbüntetésül a tanácselnöki foglalkozástól eltiltotta. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva, a megtámadott ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte. (B. törv. I. 1213j1985. sz.) (350/1986.) 9874. Az orvosi foglalkozástól eltiltás kimondása szolgálati visszaélést elkövető csapatorvossal szemben. (452/1986.) Részletesen: Btk 351. §-nál. 72