Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A járművezetéstől eltiltás 58-59. § 9875. BK 107. sz. (1983. május 13.): I. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e mellékbüntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik. II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt — életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán — alkalmatlan; a határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége. III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, illetve járműfajtákra. IV. A járművezetéstől eltiltásnak főbüntetés helyett önálló büntetéskénti alkalmazása indokolt, ha az elkövető egyéni nevelhetősége érdekében főbüntetés kiszabása szükségtelen, és a járművezetéstől való végleges vagy időleges eltiltás önmagában is megfelelő súlyú joghátrány, és alkalmas a büntetés céljainak eléréséhez. I. A járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságának körét és alanyait illetően sajátos mellékbüntetés. Ezért külön is szükséges meghatározni azokat a jelentősebb összefüggéseket, amelyek a törvényi meghatározások azonos értelmezését és az egységes, de mégis differenciált büntetéskiszabási gyakorlatot elősegítik. A Btk 58. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. a) A törvényi tényállás első fordulatában meghatározott alanyi kört illetően az ítélkezési gyakorlat nem egységes, a bíróságok a törvény szövegét szűkítően értelmezik. Ezért indokolt kiemelni, hogy a törvénynek az „engedélyhez kötött járművezetés szabályaira" utalása értelemszerűen kiterjed minden olyan közlekedési szabályra, amely a járművet vezető részére — e tevékenységével kapcsolatban — kötelezettségeket vagy tilalmakat ír elő. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettének [Btk 172. § (3) bekezdés] elkövetése magában foglalja a KRESZ 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nem teljesítését is, és ezért — ha közlekedési bűncselekmény esetleg nem is valósul meg — az engedélyhez kötött járművezetés szabályai mindenképpen sérelmet szenvednek, és a Btk 58. §-a (1) bekezdésének első fordulata szerinti tényállási elemek maradéktalanul megvalósulnak. b) A Btk 58. §-a (1) bekezdésének második fordulata szerint a járművezetéstől eltiltható az is, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A „használ" fogalmon értendő minden olyan magatartás, amely valamely bűncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövető menekülését, a bűncselekmény tárgyának őrzését, tárolását stb. felöleli. Lényegében ide tartozik tehát minden olyan tevékenység, amelynél a jármű igénybevétele a bűnözéshez szorosan tapadó, egyben ismétlődő és tartós elemként jelentkezik. Nincs helye azonban a használat megállapításának akkor, ha 73