Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A járásbíróság a járművezetéstől eltiltásra irányuló ügyészi indítványnak nem adott helyt. Álláspontja szerint e mellékbüntetés alkalmazása a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság mellett sem szükséges, miután a terhelt közlekedési magatartása eddig kifogástalan volt, csupán néhány méteres útszakaszon vezetett, és vezetői engedély hiányában munkakörét csak nagy nehézségekkel tudná ellátni. A megyei bíróság a mellékbüntetés mellőzése miatt bejelentett ügyészi fellebbezést alaptalannak ítélte meg, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A főbüntetés eltúlzott enyhesége és a járművezetéstől eltiltás nem alkalmazása miatt emelt törvényességi óvás alapos. Az alkoholfogyasztási tilalom a közúti közlekedés egyik alapvető rendelkezése, mivel az ilyen állapotban való járművezetés kiemelkedő helyen áll a baleseti veszélyforrások között. E tilalom megsértése súlyos fegyelmezetlenségre utal. Az adott esetben a terhelt cselekményének tárgyi súlya kiemelkedő, amelyet az alkoholos befolyásoltság kirívóan jelentős foka jelez. A terhelt nem alkalomszerűen, hanem több szórakozóhelyet felkeresve, folyamatosan italozott. Az alkalmazott pénzbüntetés napi tételszáma tehát nem fejezi ki a cselekmény tárgyi súlyát. Ehhez kapcsolódóan az egy napi tétel összege sem áll arányban a terhelt igazolt jövedelmi és személyi viszonyaival. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint, amikor az elkövető igazolt kereseti viszonyainál magasabb és rendszeres jövedelemre utaló adatok vannak: a feltárható tényleges vagyoni helyzetből, a meglevő életszínvonal tényleges körülményeiből kell következtetni a napi tétel meghatározásánál alapul vehető rendszeres jövedelemre. A terhelt igazolt jövedelme mintegy 5500 forint, a vendéglátóiparban azonban mint üzletvezető dolgozik, ahol köztudottan olyan legális jövedelmek (borravaló) is vannak, amelyeknek tényleges összegét nem lehet pontosan megállapítani. Ilyen körülmények között az egy napi tétel összegének 100 forintban való meghatározása — különös tekintettel a törvényben megjelölt legkisebb összegre is — kirívóan alacsony, ezért az említett törvényi rendelkezés elvi sérelmét eredményezte. Ugyancsak törvénysértő a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának mellőzése is. Az ilyen jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény esetén feltétlenül indokolt az említett mellékbüntetés alkalmazása, és nem lehet olyan méltányolható magánérdek, amely e vonatkozásban megelőzhetné a közúti forgalom biztonságához fűződő és éppen az említett mellékbüntetés alkalmazásával hatásosan realizálható követelményeket. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a terheltet 80 napi tételű — egy napi 150 forint összegű — pénzbüntetésre, valamint a közúti járművezetéstől 1 évi eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte. (B. törv. IV. 461/1982. sz.) (219/1983.) 9863. /. A pénzbüntetés törvénysértő kiszabását eredményezi, ha az eltérő személyi és vagyoni viszonyok között élő terheltek esetében a bíróság az egy napi tételnek megfelelőösszeget azonosan határozza meg. II. Nem indokolt az elkobzás alá eső érték egyetemleges megfizetésére kötelezése annak a terheltnek, aki a devizagazdálkodás megsértésének bűncselekményét társa érdekében követte el, és tevékenysége haszonszerzés nélkül közvetítésre szorítkozott. A járásbíróság az I. r. és a II. r. terhelteket társtettesként elkövetett devizagazdálkodás megsértésének vétsége miatt 80, illetve 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét mindkettőjük esetében 100 forintban határozta meg. Egyetemleges fizetési kötelezettség mellett kötelezte őket 9000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. 63