Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

9833. Az eljárás megszüntetése, amikor a rendőr által megvalósított kisebb súlyú bűncselekmény esetén a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. (58/1986.) Részletesen: Be 342/A. §-nál. A jogos védelem 29. § 9834. /. Nincs helye a jogos védelmi helyzet megállapításának, ha a sértett magatartása jogtalan támadásra utaló közvetlen fenyegetésként nem értékelhető. II. Vélt jogos védelemre hivatkozás csak akkor eredményes, ha a vádlottnak alapos oka volt az ellene irányuló támadással közvetlenül fenyegető helyzet téves feltételezésére. A megyei bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 1 évi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. A megállapított tényállás szerint a vádlott mint mezőőr a vádbeli napon a mgtsz, burgonyaföldjén teljesített szolgálatot. A sértett gyermekével 20—21 óra körül az őrzött helyről burgonyát akart lopni. A vádlott a sértett után ment, távozásra szólította fel, amikor a sértett egyik kezével a kerékpár kormányát fogva elindult az út felé, másik kezével pedig belenyúlt a nadrágja zsebébe. A vádlott abban a feltevésben, hogy a sértett meg akarja szúrni, a nála levő 122 cm nyélhosszúságú baltával a sértettet fejbe vágta. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes, benyomatos koponyacsonttöréssel, agyzúzódással járó, 90 napi gyógytartamú sérülést szenvedett. A törött koponyacsontok műtéti eltávolítása után maradandó testi fogyatékosságot eredményező csonthiány keletkezett. A védelmi fellebbezés nem alapos. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottat a bekövetkezett eredményért csupán gondatlanság terheli. Méreteinél és súlyánál fogva a vádlott által jelzett módon használt balta az élet kioltására alkalmas eszköz. A vádlott nem akart ugyan a sértett életére törni, de szándéka testi sértés okozására irányult, amikor azonban szemközti helyzetből nagyerejű ütést mért a sértett fejére, tudata átfogta a súlyos, esetleg életveszélyes sérülés bekövetkezésének a lehetőségét és ebbe belenyugodva cselekedett. Ezért a súlyos eredmény bekövetkezése tekintetében eshetőleges szándék állapítható meg. Tévedett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott javára jogos védelmi helyzetet, illetve annak túllépését megállapította. Jogos védelem csupán abban az esetben állapítható meg, ha az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás fennáll, a támadó személy az erre alkalmas eszközt ténylegesen használja, következésképpen a támadás bekövetkezésétől objektíve tartani lehet. A tényállás szerint a sértett bal kezével a kerékpár kormányát tartotta, míg a másik kezével a zsebébe nyúlt, majd kezét előre nyújtva indult a vádlott felé. A vádlott a sértett kézfogásra irányuló mozdulatát félreértve csupán feltételezte, hogy kést vesz elő. Ilyen körülmények között a sértett magatartása jogtalan támadásra utaló közvetlen fenyegetésként nem értékelhető, a vádlott részéről szükségtelen volt tehát a balta használata. A vádlott vélt jogos védelmi helyzetre sem hivatkozhat, mely tévedés folytán a társadalomra veszélyesség hiányában zárná ki a bűncselekmény megvalósulását és eredményezné a felelősség alóli mentesülést. A tévedés szabályai akkor alkalmazhatók, ha alapos ok lett volna az ellene irányuló támadással közvetlenül fenyegető helyzet 40