Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

a sértett birtokának megszüntetését, de ezt nem fejezte be. A sértett rendelkezési joga még nem szűnt meg, a terhelt pedig tényleges hatalmat nem szerzett a dolgok felett. Ez utóbbiakra csak akkor került volna sor, ha a zsákokat a vállalat olyan területén és olyan módon rejti el, hogy azok felfedezésének a lehetősége megszűnik, s részéről azok elvitelének a lehetősége reális. E körben körültekintően kell vizsgálni azt is, hogy az eltulajdonítás milyen jellegű dologra vonatkozik. Azok jellegüknél fogva könnyen elrejthetők-e vagy éppen az ellenkezője áll fenn, mint a jelen esetben is. A terhelt a zsákokat valóban azzal a szándékkal vitte a mosdóhelyiségbe, hogy onnan későbbi időpontban hazavigye. Időközben azonban a szándékától véglegesen elállt. Az elállást egyértelműen kifejezésre juttatta a munkatársaihoz intézett közlése. Ez az elkövető szándékának, korábbi elhatározásának önkéntes megváltoztatását mutatja, mely a kísérlettől való önkéntes elállás elemeit kimeríti. (B. törv. L 144011984. sz.) (334!1985.) 9808. A zsarolás kísérlete valósul meg, ha a bűncselekmény folytán kár nem következett be. (270/1983.) Részletesen: Btk 323. §-nál. 9809. Ha az elkövető a megszerzett külföldi fizetőeszközt 8 munkanapon belül vételre nem ajánlja fel, majd megkísérli azt az ország területéről kivinni: cselekménye — mint természetes egység — nem a devizagazdálkodás megsértése vétségének a kísérletét, hanem annak befejezett alakzatát valósítja meg. (348 >1983.) Részletesen: Btk 309. §-nál. 9810. A hamis tanúzásra felhívás kísérlete valósul meg, ha az elkövető és az általa felhívott személy közötti kapcsolat nem jön létre, mivel a jelhívást tartalmazó levél nem jutott el a címzetthez. (389/1983.) Részletesen: Btk 242. §-nál. 9811. A lopás előkészületének, kísérletének és befejezett alakzatának elhatárolásánál irányadó szempontok. (225/1983.) Részletesen: Btk 316. §-nál. 9812. A kerítés bűncselekménye tényállási elemeként szereplő megszerzés létrejöttéhez a nemi közösülés vagy fajtalanság megtörténte nem szükséges ugyan, de a cselekmény még a kísérleti szakba sem jut, ha az elkövető az általa kiszemelt passzív alannyal a kapcsolatot még nem vette fel, s az a szándékolt nemi cselekményről még nem szerzett tudomást. (51/1985.) Részletesen: Btk 207. §-náI. 9813. Alkalmatlan eszközzel megvalósítása a több emberen elkövetett emberölés kísérletének. (87/1986.) Részletesen: Btk 166. § (2) bekezdésnél. III. Cím Az elkövetők 19-21. § 9814. A társtettesként elkövetés csak az elkövetők azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekményei tekintetében állapítható meg. A megyei bíróság az I. r. terhelt bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében, a II. r. terhelt bűnösségét — aki az I. r. terhelt apja — felbujtóként emberölés bűntetté28