Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

elkövetett magatartása tehát a Btk 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdésének I. fordulata szerint büntetendő gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés vétségének minősül. (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 163/1984. sz.) (339/1984.) 9807. /. A kísérlet és a befejezettség elhatárolása az üzem területén elkövetett lopás esetén. II. A lopás kísérletétől való önkéntes elállás megállapítása. A városi bíróság a terhelttel szemben lopás bűntettének kísérlete miatt indított büntető eljárást megszüntette. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt építkezni szándékozott és cementtárolás céljából műanyag zsákokra volt szüksége. Elhatározta, hogy munkahelyéről zsákokat fog eltulajdonítani. Ilyen előzményeket követően 1600 db műanyag zsákot az üzem egyik mosdójában elhelyezett. Később a szándékáról letett, mert úgy vélte, hogy a nagy mennyiségű zsákot a gyár területéről nem tudja kivinni. Ezért közölte munkatársaival, hogy a mosdóban — melynek kulcsához az ott dolgozók hozzájuthatnak — találnak műanyag zsákokat, ha szükségük lenne azokra, az üzem területén való felhasználásra elvihetik. Amikor a zsákokat a vállalat tulajdonvédelmi előadója megtalálta, a terhelt a lopási szándékáról már letett. A megyei bíróság a városi bíróság végzését helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy az elvétel mint a lopás elkövetési magatartása egy korábbi birtokállapot megszüntetését és egy újabb birtokállapot létrejöttét, lényegében tehát a dolog feletti tényleges hatalom megszerzését jelenti. A terhelt a műanyag zsákokat csupán elmozdította azok tárolási helyéről, a tényleges hatalmat azonban ezzel még nem szerezte meg felettük. Mivel ez utóbbi nem történt meg, a lopási cselekmény sem fejeződött be, hanem az a kísérlet szakában maradt, a kísérlettől elállás pedig önkéntes volt. Az eljárt bíróságok határozatai ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a törvényességi óvásban kifejtett azzal a megállapítással, hogy az elvétel nem azonos az eredeti tárolási helyről történő puszta elmozdítással és nem szükséges hozzá az eltulajdonítani szándékolt dolog elvitele, elszállítása sem. A tolvaj az elvétellel olyan helyzetet teremt, amelyben a tulajdonos már nem képes a dolgot ismét a birtokába venni, mert azt az általa ismert tárolási helyről olyan másik helyre tették, amelyet nem ismert, illetőleg amelyet csak az elkövető ismer. Helyesen tartalmazza a törvényességi óvást az is, hogy mindig konkrétan kell vizsgálni azt, hogy az adott esetben megtörtént-e a dolognak a tulajdonos hatalmából való elvétele. A továbbiakban azonban az adott ügy kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá. Az elvétel általában akkor tekinthető megvalósultnak, ha az elkövető cselekménye folytán a sértett már nincs abban a helyzetben, hogy a dolog felett rendelkezzék. Az elvétel — a tulajdonos oldaláról — egy korábbi birtokállapot megszüntetését és — az elkövető oldaláról — egy újabb birtokállapot létrejöttét, tehát a dolog feletti tényleges hatalom megszerzését jelenti. Amikor a terhelt a telephelyen a műanyag zsákot a távolabb eső mosdóhelyiségbe vitte, még nem helyezkedett azok birtokába. A terhelt szándéka eredetileg a zsákok eltulajdonítására irányult, ezt célozta azok eredeti tárolási helyéről való elmozdítása is. Ezt követően azonban a lopási cselekmény befejezettségét jelentő birtokba vétel nem történt meg, hanem a cselekmény a kísérlet szakában maradt. Megkezdte tehát 27