Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

súlyát, nevezetesen, hogy a vádlott kijelölt gyalogosátkelőhelyen nem biztosította a gyalogos biztonságos áthaladását és azt mintegy 40 km/óra sebességgel közelítette meg, amely így fokozott veszélyforrást jelentett. Magatartásának ebből eredő fokozottabb társadalomra veszélyessége nem indokolja ugyan súlyosabb büntetési nem alkalmazását, de ennek a körülménynek jelentősége van a pénzbüntetés napi tételei számának meghatározásánál. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a napi tételek számát — a vádlott által elkövetett bűncselekmény súlyával arányban állóan — 50 napi tételre felemelte, ugyanakkor érintetlenül hagyta a járművezetéstől eltiltás kimondását és tartalmát, mert úgy látta, hogy annak alkalmazása a közlekedési fegvelmet sértő vádlott jövőbeni magatartását kedvezően befolyásolja. (Legf. Bír. Katf. III. 166/1981. sz.) (305/1981.) 8564. A pénzbüntetés kiszabásához a terhelt fizetésén túli jövedelmét is fel kell deríteni. A kerületi bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott és tárgyalás megtartására irányuló kérelem hiányában jogerőre emelkedett végzéssel a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt 30 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget 150 forintban határozta meg. A tényállás szerint — a gyakran szereplő, ismert színész — enyhe alkoholos befolyásoltság állapotában vezette személygépkocsiját Budapest belterületén. A cselekmény elkövetésekor 0,92 ezrelék alkohol volt a vérében. E határozat ellen a büntetés kiszabását érintő megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Btk 51. §-ához fűzött miniszteri indokolás értelmében a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy a napi tételek száma elsősorban a bűncselekmény súlyát juttassa kifejezésre, míg az egy napi tételnek megfelelő forintösszeg az elkövető jövedelmi és személyi viszonyaihoz igazodjék. Ennek megfelelően a napi tétel összegének meghatározásánál figyelembe kell venni egyrészt a bevételeket (munkabér, vagyonból származó haszon és egyéb jövedelem), másrészt a létfenntartási költségeket, valamint a jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló tartási stb. kötelezettségeket. Ez utóbbi körülmények alapos tisztázása nélkül a döntés megalapozatlan; mert a büntetés mértékének meghatározása szempontjából jelentős tények tekintetében a szükséges adatok hiányoznak. Az eljárt bíróság az adott ügyben a tényállás beható és hiánytalan tisztázását elmulasztotta. Minden további konkrét vizsgálódás nélkül elfogadta a terhelt gyanúsítottkénti kihallgatása során tett nyilatkozatát, amely szerint havi keresete 6000 forint, ebből havonta 2500 forint OTP-tartozást fizet és egy kiskorú gyermekét havi 3600 forint keresettel rendelkező házastársával közösen tartja el. Az adott esetben a terhelt jövedelmi viszonyainak feltárása érdekében sem vagyoni bizonyítvány, sem kereseti kimutatás beszerzésére nem került sor, jóllehet köztudomású, hogy a terhelthez hasonlóan foglalkoztatott művészek fizetésükön felül általában egyéb forrásokból származó jelentős, ismétlődő jövedelemmel is rendelkeznek. Ennélfogva meg kellett volna keresni a munkáltatóját annak közlése iránt, hogy a terhelt az utóbbi év folyamán milyen címen és mennyi javadalmazásban részesült, továbbá a terhelt lakóhelye szerinti tanács vb pénzügyi osztályától be kellett volna sze96