Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

rezni a vagyoni viszonyaira, ezek között az évi adózási alapjára vonatkozó adatokat. Szükség esetén — különösen ha az előbbi megkeresések nem vezettek volna eredményre — meg kellett volna keresni a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Filmgyártó Vállalatot annak közlése iránt, hogy a terhelt ezektől az intézményektől az utolsó év folyamán milyen összegű díjazásban részesült. E bevételek megfelelő felderítése nélkül ugyanis a pénzbüntetés napi tételének összegét nem lehet helyesen meghatározni. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a fenti határozat megalapozatlan és ezt hatályon kívül helyezve az ügyet új eljárásra visszaküldte. (B. törv. V. 50/1981. sz.) (306/1981.) 8565. Pénzbüntetés kiszabásának sorkatonával szemben is helye lehet; kereset, jövedelem hiányában ilyen esetben az egy napi tételnek megfelelő összeget általában csak a törvényben meghatározott legalacsonyabb forintösszegben indokolt meghatározni. A katonai bíróság a honvéd vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt 50 napi tétel — napi tételenként 50 forint — pénzbüntetésre, valamint 2 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. A honvéd vádlott a tulajdonában levő személygépkocsival kívánt lakóhelyén töltött szabadságáról szolgálati helyére bevonulni. Útközben nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Az autóúton a rendőrjárőr igazoltatta és ittasságát észlelve előállította. Vérvétel során megállapították, hogy a vádlott 3,01—3,21 ezrelék véralkohol-koncentráció mellett, súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette gépjráművét. A Legfelsőbb Bíróság nem látta alaposnak azt az érvelést, hogy a vádlottal szemben nem lehet helye pénzbüntetés kiszabásának, mert sorállományú katona lévén megfelelő jövedelemmel nem rendelkezik, a tulajdonában levő családi ház és gépkocsi vagyon pedig a pénzbüntetés alapjául nem szolgálhat. A Btk 64. §-ának (1) bekezdése csak a pénzmellékbüntetés kiszabásának előfeltételeként jelöli meg a megfelelő keresetet (jövedelmet) vagy vagyont. A Btk 51. §-a a pénzbüntetés kiszabásánál ilyen előfeltételt nem határoz meg, ily előfeltétel esetén ugyanis megfelelő vagyonnal, jövedelemmel vagy keresettel nem rendelkező elkövetővel szemben ugyanolyan súlyú bűncselekményért súlyosabb büntetési nemet kellene alkalmazni mint amelyet a kedvező anyagi helyzetben levő elkövetővel szemben, vagyis a kiszabandó büntetés nemét kizárólag az elkövető anyagi helyzete határozná meg. Az ilyen megkülönböztetés nyilvánvalóan ellentétben állna a törvény céljával. A Btk éppen a törvény előtti egyenlőség biztosítása érdekében rendelkezik úgy, hogy a pénzbüntetés napi tételének meghatározásánál a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességét, valamint a bűnösség fokát kell kifejezésre juttatni, az egy napi tételnek megfelelő összegnél pedig az elkövető jövedelmi és személyi viszonyai jönnek figyelembe. Erre tekintettel a Btk 51. §-ának (2) bekezdése igen tág keretet ad a napi tétel összegének a meghatározására, mely 50 forinttól 1000 forintig terjedhet, s így mód nyílik a jövedelmi és vagyoni viszonyok széles körű figyelembe vételére. Mindezek a szempontok — eltérő rendelkezés hiányában — irányadók a Btk VIII. fejezetében foglaltak értelmében a sorkatonákra is, akikkel szemben egyébként a Btk 129. §-ában foglaltak szerint javító-nevelő munka nem alkalmazható, s így a pénzbüntetés lehetőségének kizárása esetén olyan cse97