Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Az első fokú bíróság a vádlott terhére halmazatban állapította meg a becsületsértés vétségét (tettleges becsületsértés) és a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettét. Az irányadónak elfogadott tényállás szerint a vádlott mindkét bűncselekményt azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal követte el. Az állandó bírói gyakorlat szerint azonban ilyen esetben a tettleges becsületsértés vétsége a súlyosabb megítélésű, illetve eredménnyel járó bűncselekménybe, azaz a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettébe beolvad, azzal bűnhalmazatban nem áll. Erre tekintettel a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét a minősítés vonatkozásában megváltoztatta és a vádlott cselekményét egységesen maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének minősítette, mellőzve a bűnhalmazatra utalást is. II. Az első fokú bíróság a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének minősítésénél helyesen hivatkozott a Btk 15. §-ára, az ebben a körben adott okfejtései azonban nem mindenben helytállóak. Az első fokú bíróság elfogadta azt a szakértői megállapítást, hogy az olyan idős korú embereknél, mint a sértett, spirális kettős törés esetén számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy csontritkulás következik be, és ennek folyományaként mozgáskorlátozottság áll elő. Ezt elfogadva arra az álláspontra jutott, hogy a vádlottnak a sértett mozgáskorlátozottságában jelentkező maradandó fogyatékosságának bekövetkezését a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén előre kellett volna látnia. A megyei bíróság álláspontja szerint a járásbíróság ezzel az álláspontjával túlságosan leszűkítette azt a kört, amelyre a vádlott figyelmének, körültekintésének ki kell terjedni, és így a gondatlanság fogalma nem teljesen helyes értelmezést kapott. Az adott esetben a vádlott szándéka testi sértés okozására irányult, de gondatlanság terheli az eredményért való felelősség tekintetében. A vádlottnak a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén nem azt kell előre látnia, hogy a bántalmazása következtében történt elesés következménye kettős spirális csonttörés lesz, amely csontritkulást és mozgáskorlátozottságot eredményez, hanem csupán azt, hogy a sértett elesése következtében csonttörést szenvedhet, amely esetleg maradandó fogyatékosság visszahagyásával gyógyulhat. Az eredményért való felelősség megállapíthatóságánál azt kell tehát vizsgálni, hogy ha a súlyosabb minősítést eredményező sérülés bekövetkezik, van-e olyan tény, körülmény, amellyel az elkövetőnek a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés esetén sem kell számolnia. Ha van ilyen tény vagy körülmény, az eredményért való felelősség nem állapítható meg. Megállapítható viszont minden olyan esetben, amikor olyan tények eredményezik a súlyosabb következményt, amelyeket gondatlanság miatt nem látott előre. Ezeket a tényeket viszont általánosságban kell vizsgálni, nem pedig úgy, hogy a súlyosabb eredményt pontosan milyen sérülés okozta, vagy az milyen formában jelentkezik. Ebből következően az elkövető gondatlanságának általánosságban arra kell kiterjednie, hogy szándékos bántalmazása olyan sérülést okozhat, amely esetleg maradandó fogyatékosság visszahagyásával gyógyul. (Kecskeméti Megyei Bíróság 2. Bf. 708/1981. sz.) (123/1982.) 8443. Bűnhalmazatot kell megállapítani, ha a kifosztás elkövetői az elvételt megelőzően garázdaságot is megvalósítottak. 46