Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

lis tényállások —, nem a hivatali visszaélés, hanem az utóbb megjelölt bűncselekmények megállapításának van helye, a látszólagos alaki halmazat folytán. Más a helyzet, ha az elkövető több magatartásával különböző törvényi tényállásokban foglalt hivatali bűncselekményt valósít meg. Minthogy ilyen esetben a megvalósult több bűncselekmény anyagi halmazatban áll: a különböző hivatali bűncselekményeket bűnhalmazatban kell megállapítani. Az adott esetben a vádlottak több elkövetési tevékenységgel különböző hivatali és egyéb bűncselekményt valósítottak meg, amelyek bűnhalmazatban állnak. A vádlottak mint rendőrök jogosulatlanul léptek fel a sértettel szemben, mert az nem tanúsított olyan magatartást, amely a rendőri intézkedést szükségessé vagy indokolttá tette volna. Ezzel egyidejűleg, majd később is jogellenesen bántalmazták a sértettet. Az első fokú bíróság a vádlottaknak ezt a cselekményét helyesen minősítette a Btk 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének. Ez a magatartás egyszersmind nem valósítja meg a Btk 226. §-ának a hivatalos eljárásban bántalmazás törvényi tényállását. A Btk 226. §-ába ütköző vétség megállapításának az a feltétele, hogy a hivatalos személy „eljárása során" bántalmaz mást, vagyis ha a jogszabályoknak megfelelően szolgálatba helyezkedett hivatalos személy valósítja meg az elkövetési cselekményt. Abban az esetben azonban, ha a hivatalos személynek már a szolgálatba helyezkedése vagy maga az eljárása is jogszerűtlen és ennek során követ el bántalmazást, nem a Btk 226. §-ába ütköző vétség, hanem a Btk 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntette megállapításának van helye: a jogszerűtlen szolgálatba helyezkedés kizárja az enyhébb elbírálás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezés alkalmazhatóságát. Az adott esetben a vádlottak jogtalanul helyezkedtek szolgálatba, s ez önmagában is a hivatali helyzettel való visszaélés. Ugyanakkor az első fokú bíróság a hivatali visszaélés bűntettével bűnhalmazatban helyesen állapította meg a vádlottak bűnösségét a Btk 228. íjának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése szerint büntetendő jogellenes fogvatartás vétségében is. A rendőrtiszt vádlottak a hivatali visszaélésnek minősülő tevékenységükön túlmenően előállítással, majd fogdába helyezéssel személyi szabadságától jogellenesen megfosztották a sértettet. Ez a cselekményük tehát a hivatali visszaélésnek értékelt magatartással anyagi halmazatban állapítandó meg, annak ellenére, hogy a két bűncselekményt egymással szoros összefüggésben valósították meg. Végül egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a Btk 233. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő büntető eljárást eredményező hamis vád bűntettének az említett hivatali bűncselekményekkel bűnhalmazatban megállapításával is. Az említett három bűncselekménynek bűnhalmazatban megállapítása nem eredményezi az azonos törvényi tényállás többszörös büntetőjogi értékelését és mindenben megfelel a Btk 12. §-ának (1) bekezdésében a bűnhalmazattal kapcsolatos rendelkezésnek. (Legf. Bír. Katf. IV. 30/1980. sz.) (152/1980.) 8431. A több elkövető által akarategységben elkövetett garázdaság annak ellenére egy rendbeli bűncselekmény, hogy az erőszakos magatartással bűnhalmazatban megvalósított testi sértés több rendbeli. 27