Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

esetben azonban csak akkor van erre mód, ha a büntetés a törvényben írt mértéket nem haladja meg és az elítélt szolgálatban megtartható. Ha a bíróság a hivatásos, illetve továbbszolgáló állományú elítélteket szolgálatban megtarthatónak találta, az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását katonai fogdában rendeli el a Btk 44. §-ában szabályozott esetekben. Ha azonban a cselekmény bűntett és ezért a végrehajtási fokozat börtön lenne (Btk 43. §), az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése céljából alkalmazható a Btk 45. §-ának (2) bekezdése. Tehát lehetőség van a szabadságvesztés katonai fogdában történő foganatosítására akkor is, ha a hivatásos vagy továbbszolgáló katona magatartása bűntettnek minősül. A hivatásos és továbbszolgáló katona szolgálati viszonyát a vonatkozó rendelkezések értelmében meg kell szüntetni, ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, kivéve, ha a bíróság azt katonai fogdában rendelte végrehajtani. A Btk már idézett rendelkezése szerint szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a mentesítés nem következik be akkor sem, ha az elítélt a büntetést katonai fogdában töltötte le. Ezért, amikor a katonai bíróság azt vizsgálja, hogy a szándékos bűncselekmény miatt felelősségre vont hivatásos vagy továbbszolgáló állományú katona szolgálatban megtartható-e, egyben abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy az előzetes mentesítésre érdemes-e. Ha ennek során arra az álláspontra jut, hogy a szolgálatban az elkövető megtartható, ez egyben többnyire azt is eredményezi, hogy az elítéltet előzetes bírósági mentesítésre is érdemesnek találta. Ezért ilyen esetekben a katonai fogdában végrehajtható szabadságvesztésre ítélt hivatásos vagy továbbszolgáló katonát általában indokolt előzetes mentesítésben részesíteni. Az előzetes mentesítés kimondása rendszerint indokolt azonban azoknak a sorkatonáknak az esetében is, akik a büntetésüket katonai fogdában töltik le. Abból, hogy a sorkatonák csupán hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztés-büntetés kiszabása esetén utalhatók katonai fogdába, egyenesen következik, hogy közülük általában a kisebb súlyú vétséget elkövetők töltik büntetésüket katonai fogdában. Ezért a mentesítésnek a fegyelmező zászlóaljba utáltakra vonatkozó feltételei többnyire megállapíthatóak az ő esetükben is. Természetesen előzetes bírósági mentesítés megadásának szükségessége nem vetődhet fel azokban az esetekben, amikor a katonai büntetésvégrehajtási intézetben letöltendő szabadságvesztésre ítélt a törvény erejénél fogva mentesül a hátrányos következmények alól [Btk 102. § (1) bekezdés c) pont]. A gondatlan vétség miatt fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltnél tehát az előzetes bírósági mentesítés adására nem kerülhet sor, mivel e személyek a büntetés kiállásának, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján a törvény erejénél fogva mentesülnek a hátrányos következmények alól. Amikor pedig a katonai bíróság a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés vagy javító-nevelő munka mellett látja indokoltnak az előzetes bírósági mentesítés megadását, a törvény általános rendelkezései szerint jár el. 8824. Katonai bűncselekmény miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt katona előzetes bírósági mentesítésben ré273