Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A járásbíróság a terheltet közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 4 hónapi — végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte, egyben előzetes mentesítésben részesítette. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt a művészklubban szórakozott, és onnan nagyobb mennyiségű pezsgő elfogyasztása után éjféltájban ittas állapotban távozott. A klub előtt megszólította a taxi-gépkocsivezető sértettet és kérte, hogy vigye haza egy ittas ismerősét. A sértett a kérést elutasította azzal, hogy más személy hívására érkezett a klub elé és ittas személyt egyébként sem szállít. A terhelt ekkor indulatos lett, szidalmazni kezdte a sértettet, majd egy ízben ököllel arcul ütötte s amikor társai őt lefogták, egy esetben még a sértett bal combjába is belerúgott. A járásbíróság ítéletének az előzetes mentesítést kimondó rendelkezése ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos. Az iratokból megállapítható, hogy a terhelt színművészeti főiskolát végzett s mint színművész a művészi feladatait jó színvonalon oldotta meg, több vezetőszerepet játszott. A színházban azonban a társadalmi együttélési szabályokat több alkalommal megsértette, emiatt többször részesült figyelmeztetésben, illetve fegyelmi büntetésben. Megállapítható továbbá, hogy egy ízben büntető eljárás hatálya alatt állott, a kerületi bíróság négy évvel korábban üzérkedés bűntette miatt 5000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Btk 104. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság előzetes mentesítésben részesítheti a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre elítéltet, ha az mentesítésre érdemes. Az érdemesség vizsgálatánál figyelembe kell venni az elítélt személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, elkövetésének módját és a büntetés mértékét. Az adott esetben — mivel a terhelt nem első ízben került összeütközésbe a törvénnyel, és közfeladatot ellátó személyt indokolatlanul szidalmazott, durván bántalmazott — az előzetes mentesítés megadásának személyi feltételei hiányoznak, de kizárja azt az elkövetett bűncselekmény elkövetésének módja is. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terheltet a Btk 104. §-ának (1) bekezdése alapján előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértő ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte. (B. törv. I. 718/1980. sz.) (45/1981.) 8781. Katonai bűncselekmény miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt katona előzetes bírósági mentesítésben részesíthető — az egyéb feltételek fennállása esetén — akkor is, ha a terhére megállapított bűncselekmény nem katonai életviszonyok között a katonai büntető eljárás alá nem eső bűncselekményt valósítana meg. A katonai bíróság az I. r. vádlottat feljebbvaló elleni erőszak bűntette, továbbá 4 rb. szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt — halmazati büntetésül — 9 hónapi; a II. r. vádlottat pedig feljebbvaló elleni erőszak bűntette és 2 rb. szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt — halmazati büntetésül — 7 hónapi, börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Egyben mindkét vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A tényállás szerint a sorkatonai szolgálatot teljesítő vádlottak nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak és súlyos fokú ittas állapotba kerültek. Erről tudomást szerzett a főtörzsőrmesteri rendfokozatban levő feljebb247