Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Az I. r. vádlott új beosztásával kapcsolatos munkavédelmi oktatásban részesült. A vádlottak mindketten tudták, hogy a daru gémjének van egy hosszabbító tagja, de arról egyikük sem tudott, hogy ez szabálytalanul készült és ezzel üzemeltetni tilos. Az I. r. vádlott napi munkájának befejezése után a darusgépkocsival a telephelyre ment, majd ugyanoda érkezett Sz. L. munkatársa is tehergépkocsival, melynek rakománya két csilleteknő volt. Ezen a kocsin dolgozott rakodómunkásként N. J. sértett, aki megkérte az I. r. vádlottat, hogy az autódaruval emelje le a csilléket. Az I. r. vádlott ezért a daruskocsival a másik tehergépkocsi mellé állt, de figyelmen kívül hagyta, hogy a daru gémjének mozgási vonalában magasfeszültségű légvezeték húzódik. így történt, hogy a daru gémje a nagyfeszültségű légvezetékhez ért, miközben N. J. sértett a csillék leemeléséhez szükséges drótkötelet megfogta. Ennek következtében a gépkocsi fémfelépítménye feszültség alá került, és a kötelet fogó N. J.-t olyan súlyos áramütés érte, hogy ennek következtében a bal kéz izomzatának sorvadásában és a kéz ujjainak mozgáskorlátozottságában megnyilvánuló maradandó fogyatékosságot szenvedett. A megyei bíróság megvizsgálta a járásbíróság ítéletét és az ezt megelőző eljárást. Ennek során úgy találta, hogy az első fokú bíróság a tényállás megállapításánál mérlegelési körébe vonta a tárgyaláson felmerült összes bizonyítékot. Az irányadó tényállásból helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és nem tévedett a cselekmény jogi minősítésénél sem. A helyesen felismert bűnösségi körülmények figyelembevételével a büntetés neme és mértéke is törvényszerű. A súlyosításra irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. A mentesítésnek a feltétele — a javító-nevelő munka és a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásán túl — az érdemesség. Ennek vizsgálatánál pedig az első fokú bíróság nem tévedett. A vádlott eddigi kifogástalan életvitelét, kiemelkedő eredménnyel végzett munkáját, gondatlanságának kisebb fokát és azt a körülményt is értékelve, hogy a bekövetkezett balesethez több személy mulasztása is hozzájárult: úgy látta, hogy mindezek együttes súlya miatt indokoltan történt a vádlott előzetes mentesítésben részesítése. Rámutat a megyei bíróság arra, hogy míg az 1961. évi V. tv. 80. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés és a javító-nevelő munka kiszabása esetén a törvény erejénél fogva a jogerős határozat meghozatala napján állt be a mentesítés, addig az 1978. évi IV. tv. (Btk) nem kíván ilyen büntetési nemek mellett sem mentesítést biztosítani az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjával egyidejűleg. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen büntetésre ítéltek személyének társadalomra veszélyessége és a bűncselekményük súlya igen különböző: a törvény az érdemesség vizsgálata mellett a bíróságra bízza e büntetések kiszabása esetén a Btk 104. §-ának alkalmazását. így az érdemesség fennállása esetén az eddiginél viszonylag nagyobb arányban és a büntetések nagyobb csoportjánál kerülhet sor a Btk 104. §-a alapján történő előzetes mentesítésre. (Veszprémi Megyei Bíróság Bf. 591,1979. sz.) (156 1980.) 8780. Az előzetes mentesítésre való érdemességet a bűncselekmény jellege, valamint az elkövetés módja mellett a terhelt kifogásolható életvezetése is kizárhatja. 246