Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Az I. r. vádlott új beosztásával kapcsolatos munkavédelmi oktatásban részesült. A vádlottak mindketten tudták, hogy a daru gémjének van egy hosszabbító tagja, de arról egyikük sem tudott, hogy ez szabálytalanul ké­szült és ezzel üzemeltetni tilos. Az I. r. vádlott napi munkájának befejezése után a darusgépkocsival a telephelyre ment, majd ugyanoda érkezett Sz. L. munkatársa is tehergép­kocsival, melynek rakománya két csilleteknő volt. Ezen a kocsin dolgozott rakodómunkásként N. J. sértett, aki megkérte az I. r. vádlottat, hogy az autódaruval emelje le a csilléket. Az I. r. vádlott ezért a daruskocsival a másik tehergépkocsi mellé állt, de figyelmen kívül hagyta, hogy a daru gémjének mozgási vonalában magasfeszültségű légvezeték húzódik. így történt, hogy a daru gémje a nagyfeszültségű légvezetékhez ért, miközben N. J. sértett a csillék leemeléséhez szükséges drótkötelet megfogta. Ennek következtében a gépkocsi fémfelépítménye feszültség alá került, és a kö­telet fogó N. J.-t olyan súlyos áramütés érte, hogy ennek következtében a bal kéz izomzatának sorvadásában és a kéz ujjainak mozgáskorlátozottságá­ban megnyilvánuló maradandó fogyatékosságot szenvedett. A megyei bíróság megvizsgálta a járásbíróság ítéletét és az ezt megelőző eljárást. Ennek során úgy találta, hogy az első fokú bíróság a tényállás megállapításánál mérlegelési körébe vonta a tárgyaláson felmerült összes bizonyítékot. Az irányadó tényállásból helyesen vont következtetést a vád­lott bűnösségére és nem tévedett a cselekmény jogi minősítésénél sem. A helyesen felismert bűnösségi körülmények figyelembevételével a bün­tetés neme és mértéke is törvényszerű. A súlyosításra irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. A mentesítésnek a feltétele — a javító-nevelő munka és a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásán túl — az érdemesség. Ennek vizsgálatánál pe­dig az első fokú bíróság nem tévedett. A vádlott eddigi kifogástalan élet­vitelét, kiemelkedő eredménnyel végzett munkáját, gondatlanságának ki­sebb fokát és azt a körülményt is értékelve, hogy a bekövetkezett baleset­hez több személy mulasztása is hozzájárult: úgy látta, hogy mindezek együttes súlya miatt indokoltan történt a vádlott előzetes mentesítésben részesítése. Rámutat a megyei bíróság arra, hogy míg az 1961. évi V. tv. 80. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a gondatlan bűncselekmény miatt ki­szabott felfüggesztett szabadságvesztés és a javító-nevelő munka kiszabása esetén a törvény erejénél fogva a jogerős határozat meghozatala napján állt be a mentesítés, addig az 1978. évi IV. tv. (Btk) nem kíván ilyen bün­tetési nemek mellett sem mentesítést biztosítani az ítélet jogerőre emelke­désének időpontjával egyidejűleg. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen büntetésre ítéltek személyének társadalomra veszélyessége és a bűncselekményük súlya igen különböző: a törvény az érdemesség vizsgálata mellett a bíróságra bízza e büntetések kiszabása esetén a Btk 104. §-ának alkalmazását. így az érdemesség fenn­állása esetén az eddiginél viszonylag nagyobb arányban és a büntetések na­gyobb csoportjánál kerülhet sor a Btk 104. §-a alapján történő előzetes mentesítésre. (Veszprémi Megyei Bíróság Bf. 591,1979. sz.) (156 1980.) 8780. Az előzetes mentesítésre való érdemességet a bűncselekmény jel­lege, valamint az elkövetés módja mellett a terhelt kifogásolható életveze­tése is kizárhatja. 246

Next

/
Thumbnails
Contents