Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

8771. Több elítélés esetén elsősorban az vizsgálandó, hogy a terhelt az 1961. évi V. törvény alapján 1979. július 1. napjáig mentesült-e a hátrányos következmények alól, ha pedig erre a kérdésre a válasz nemleges: a Btknak a mentesítésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A terheltet az eljárt bíróságok a következő büntetésekkel sújtották: 1. A járásbíróság az 1976. március 4. napján jogerőre emelkedett ítéletével a fiatalkorú terheltet közlekedési vétség miatt 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Utóbb a bíróság a javító-nevelő munkából 7 hónapot és 25 napot 3 hónapi és 27 napi szabadságvesztésre változtatott át. 2. A járásbíróság az 1976. szeptember 10. napján jogerőre emelkedett ítéletével a fiatalkorú terheltet 1976. június 11. napján elkövetett lopás bűntette és közlekedési vétség miatt 5 hónapi — a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. Az 1., valamint a 2. alatti büntetéseket a járásbíróság összbüntetésbe foglalta és 7 hónapi 15 napi — a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó — szabadságvesztést állapított meg. Az összbüntetési ítélet 1976. szeptember 10. napján emelkedett jogerőre. Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztésből a terhelt szabadságra bocsátás folytán 1977. január 5. napján szabadult. A feltételes szabadság 1977. február 19. napján járt volna le. 3. A terhelt — már mint felnőttkorú — a feltételes szabadság ideje alatt — 1977. február 9. napján — újabb bűncselekményt követett el, ezért garázdaság bűntette miatt a járásbíróság 1978. március 14. napján jogerőre emelkedett ítéletével 1 évi és 1 hónapi szabadságvesztésre ítélte, egyben az összbüntetést kiszabó ítélettel kapcsolatos feltételes szabadságot megszüntette. A terhelt a szabadságvesztésből 1978. július 1. napján szabadult. 4. Végül a terheltet a városi bíróság 1980. január 3. napján jogerőre emelkedett ítéletével az 1979. augusztus 7. napján megvalósított 2 rb. garázdaság vétsége miatt — mint különös visszaesőt — 10 hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. A 4. alatt jelzett ítélet ellen a terhelt többszörös visszaesői minősége megállapításának elmulasztása miatt emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt a 4. alatt jelzett ügyben elbírált cselekményét 1979. augusztus 7. napján — tehát az 1978. évi IV. törvény (Btk) hatályba lépése után — követte el. ezért a hatályos büntető törvénynek a visszaesésre, a különös visszaesésre, továbbá a többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, és a cselekmény elbírálásánál az elkövető korábbi elítéléseinek a büntetőjogi értékelésénél az új törvény fogalomrendszere az irányadó. Az 1978. évi IV. törvény hatályba lépéséről szóló 1979. évi 5. számú tvr. (Btké) 9. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Btk hatályba lépése előtt beállott mentesítés hatálya változatlan marad. Ebből következik, hogy nem vehető figyelembe az az elítélés, amelynek hátrányos jogkövetkezményei alól az elkövető 1979. július 1. napjáig mentesült. A terhelt a 2. alatt jelzett és elbírált szándékos bűncselekményét mint fiatalkorú követte el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy az elkövetéskor, illetve az elbíráláskor hatályos Btk alapján mentesült-e a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. 232