Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A terheltet a vérvétel és a kijózanodás után, de még 4 órán belül szabadon bocsátották. Jóllehet a rendőrség intézkedései — az előállítás, a vérvétel és a kijózanodásig visszatartás — valóban a bűncselekménnyel összefüggő intézkedések, előzetes f ogvatartásnak azonban nem tekinthetők. A kiszabott főbüntetésbe beszámításnak csak akkor lenne helye, ha az előállítást őrizetbevétel követte volna. Ellenkező álláspont ugyanis azt eredményezné, hogy a kihallgatásra idézett vagy előállított terheltnek a rendőrség épületében töltött idejét is be kellene számítani a főbüntetésbe, illetőleg előnytelenebb helyzetbe kerülne az az elkövető, aki nem ellenkezik a rendőri intézkedéssel, mint az, aki dühöngésig részeg, és emiatt kényszerítő eszközök igénybevétele és rövid időre fogdában való elhelyezése is szükségessé válik. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítéletei a terhelt által előállításban töltött időnek a kiszabott pénzbüntetésbe beszámítása tekintetében törvénysértő, ezért az ítéleteket e részükben hatályon kívül helyezte. (B. törv. III. 438/1981. sz.) (447/ 1982.) 8769. BK 64. sz.: Ha a kényszergyógykezelésre kötelezett személlyel szemben már a jogerős ítélet meghozatala előtt ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a Be 373. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőt ebben az esetben is az intézetbe való befogadás napjától — nem pedig a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől — kell számítani. VI. Fejezet Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A mentesítés hatálya 100. § 8770. Ha a terhelt a korábbi elítéléseinek hátrányos következményei alól a Btk hatályba lépéséig mentesült, újabb bűncselekményének elbírálása során helye lehet a korábbi elítélés súlyosítóként értékelésének. A járásbíróság a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében állapította meg és ezért őt 25 napi tétel pénzbüntetésre és a járművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. Az egy napi tétel összegét 200 forintban állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő. A terheltet korábban három ízben ítélték el: 1. A városi bíróság az 1968. április 10. napján jogerőre emelkedett ítéletével könnyű testi sértés vétsége és magánlaksértés vétsége miatt halmazati büntetésként 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte, mely büntetését a terhelt 1970. június 15. napján töltötte ki, tehát 1973. június 15. napján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. 2. A kerületi bíróság 1970. július 1. napján jogerőre emelkedett ítéletével lopás bűntette miatt 6 hónapi, 10%-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte. 3. A járásbíróság 1976. március 6. napján jogerőre emelkedett ítéletével 229