Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Az előzetes fogvatartás beszámítása 99. § 8766. BK 63. sz.: Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés összbüntetésbe foglalásakor a javítóintézeti nevelés elrendelését megelőzően előzetes fogvatartásban töltött idő a szabadságvesztésbe nem számítható be. 8767. BKT 1/1980. sz.: Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés kiszabása esetén az előzetes fogvatartásban töltött időt elsősorban a szabadságvesztésbe kell beszámítani e büntetés végrehajtásának esetére; a pénzmellékbüntetésbe beszámításnak csak akkor van helye, ha az előzetes fogvatartás meghaladja a felfüggesztett szabadságvesztés tartamát. A Btk 99. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „a kiszabott szabadságvesztésbe, javító-nevelő munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani". Az ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés: olyan esetben, amikor a bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti és pénzmellékbüntetést szab ki, az előzetes fogvatartásban töltött időt az esetleg utóbb elrendelésre kerülő szabadságvesztésbe avagy a tényleges végrehajtandó pénzmellékbüntetésbe kell-e beszámítani. A Btk 99. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés lényegében megfelel a korábban hatályban volt büntető törvény rendelkezéseinek, és az annak nyomán kialákult ítélkezési gyakorlat megváltoztatása nem indokolt. A Btk fogalomrendszerében pénzbüntetés a Btk 38. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerinti főbüntetés, pénzmellékbüntetés pedig a Btk 38. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerinti büntetés. Az előzetes fogvatartásban eltöltött idő beszámításával kapcsolatos rendelkezés megalkotásánál ezért a pénzbüntetésen felül a pénzmellékbüntetésbe való beszámítás lehetőségét is biztosítani kellett. Ilyen rendelkezés hiányában ugyanis nem lehetne beszámítani az előzetes fogvatartásban töltött azt az időt, amelynek tartama a főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés mértékét meghaladja. Erre az esetre vonatkozik tehát a törvénynek az a rendelkezése, amely az előzetes fogvatartásban töltött időnek a pénzmellékbüntetésbe beszámításával kapcsolatos. A Btk 99. §-ának (1) bekezdése nem különböztet végrehajtandó és felfüggesztett szabadságvesztés között [ellentétben pl. a Btk 89. § (4) bek.-ben, a 91. § (1) bek. b) pontban, a 92. § (2) bek.-ben, a 137. § 12. pontban foglalt rendelkezésekkel], amiből következik, hogy az előzetes fogvatartást — attól függetlenül, hogy alkalmazta-e a bíróság a Btk 89. §-ában foglalt rendelkezést — elsősorban a szabadságvesztésbe kell beszámítani. A Btk 88. §-ának (1) bekezdésében felsorolt büntetési nemek egyben a beszámítás sorrendiségét is meghatározzak, vagyis az előzetes fogvatartást mindenekelőtt a törvényben megjelölt legsúlyosabb büntetési nembe — a szabadságvesztésbe — kell beszámítani, akár felfüggesztették annak végrehajtását, akár nem; a felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott pénzmellékbüntetést viszont csak akkor lehet az előzetes fogvatartás tartamával — egészben 227