Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

nősítő körülményt ilyen esetekben a büntetés kiszabása során mint súlyosító körülményt kell figyelembe venni. Más a helyzet, ha a többszörös visszaeső a szabálysértési értékre nézve valósít meg vagyon elleni cselekményt. Ilyenkor az alábbi változatok lehetségesek: a) Ha a cselekmény nem esik olyan minősítő körülmény alá, amely a szabálysértést vétséggé emelné — az elkövető többszörös visszaesői mivolta ellenére — a magatartás az 1968. évi I. törvény (Sztv) 105. §-ának (1) bekezdése szerinti tulajdon elleni szabálysértést valósít meg. A Btk 137. §-ának 14. pontjában foglalt többszörös visszaesésnek egymagában ugyanis nincs olyan hatása, amely a szabálysértési cselekményt vétséggé minősítené. b) Ha a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is, a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény miatt a büntetés kiszabása során a Btk 98. §-ának a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók; súlyosító körülmény azonban, hogy a különös visszaeső egyben többszörös visszaeső is. A többszörös visszaeső cselekménye is csak a különös visszaesés útján válik vétséggé szabálysértés helyett. c) Ha a többszörös visszaeső ugyan nem különös visszaeső, de általa a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény más körülménynél fogva minősül vétséggé, a büntetés kiszabása során a Btk 98. §-ának a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. d) Végül, ha a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is, ezenfelül azonban más vagy több körülménynél fogva is vétségként minősül a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény, a büntetés kiszabása során a Btk 98. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának van helye, ezenfelül súlyosító körülmény, hogy a cselekmény több oknál fogva is vétségi minősítés alá esik. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 92. számú állásfoglalásában foglaltak szerint a különös visszaesőkre vonatkozó és a Btk 97. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást, sikkasztást, csalást, rongálást vagy orgazdaságot különös visszaeső követi el; s minthogy a Btk 98. §-ának (1) bekezdése viszszautal a 97. §-ban foglalt rendelkezésekre, ugyanez az elv érvényesül a többszörös visszaesők esetében. Az említett iránymutatás helyes értelme szerint a többszörös visszaeső által a szabálysértési értékre nézve elkövetett cselekmények esetében csak akkor nem alkalmazhatók a Btk 98. §-ában foglalt rendelkezések, ha a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is és a szabálysértési értékre elkövetett cselekményt kizárólag ez az ok minősíti vétséggé. Éa azonban a többszörös visszaeső nem különös visszaeső és a szabálysértési értékre elkövetett cselekményt más minősítő körülmény emeli vétséggé, avagy ha a különös visszaesésen túlmenő egyéb minősítő körülmény is fennáll, a büntetés kiszabása során a Btk 98. §-ának a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Helyesen foglalt állást az adott esetben a járásbíróság úgy, hogy a különös visszaesői minősítés alá nem eső, többszörös visszaeső terheltnek a Btk 316. §-a (2) bekezdése h) pontja szerint minősülő cselekménye miatt alkalmazható büntetés neme: a szabadságvesztés [Btk 97. § (2) bek.], szabadságvesztés legalacsonyabb tartama: 6 hónap [Btk 97. § (3) bek. a) pont], legmagasabb tartama: 1 év és 6 hónap [Btk 97. § (1) bek.]; s végül, hogy a 222