Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A fentiekhez képest a Legfelsőbb Bíróság a Be 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete a II. r. terhelt vonatkozásában a cselekmény elkövetésekor még hatályban nem volt büntető anyagi jogszabály alkalmazása miatt, a cselekmény minősítésére kihatóan az első fokú ítéletet megváltoztató részében törvénysértő. Ezért a Be 290. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú ítélet említett részét hatályon kívül helyezte, a II. r. terhelt cselekményét az elkövetéskor hatályos 1961. évi V. tv. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a 296. § (2) bekezdésének a/l. pontja szerint minősülő társtettesként megvalósított, jogtalan behatolással elkövetett lopás bűntette kísérletének minősítette. A törvényességi óvás elbírálása során felmerült bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezés a Be 290. §-ának (5) bekezdésén alapul. (B. törv. IV. 1040/1979. sz.) (42/1980.) 8423. Annak megítélésénél, hogy az elkövetőre a bűncselekmény elkövetése vagy elbírálása idején hatályban levő törvény jelent-e enyhébb elbírálást: nemcsak a két törvény főbüntetést kiszabó rendelkezését, hanem a mellékbüntetés folytán jelentkező joghátrány súlyát is figyelembe kell venni. A járásbíróság 1979. május 30. napján hozott ítéletével a terheltet jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és közlekedési vétség miatt halmazati büntetésül 1 évi és 5 hónapi szabadságvesztésre, a közügyektől 2 évi eltiltásra és a járművezetéstől 8 hónapi eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás szerint az 1972-ben erőszakos nemi közösülés és más bűncselekmények miatt 5 évi szabadságvesztésre ítélt terhelt — aki büntetéséből 1975. május 9-én 1/4 kedvezménnyel szabadult — 1978. október 28-án az esti órákban ittas állapotban feltörte a sértett garázsát és annak személygépkocsiját jogtalan használat céljából elvette. A gépkocsival — bár gépkocsivezetői jogosítvánnyal sem rendelkezett — ittasan közlekedett a közúton. A gépkocsiban a szakszerűtlen kezelés következtében műszaki hibát és ezzel a sértettnek 6070 forint kárt okozott, melyet a büntető eljárás során nem térített meg. A megyei bíróság 1979. július 3-án kelt ítéletével bírálta felül az ügyet és az első fokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terhelt cselekményeit jármű önkényes elvétele bűntettének és ittas járművezetés vétségének minősítette s mint visszaesőt az első fokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésekre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A megyei bíróság a terhelt cselekményeit az 1979. július 1. napján hatályba lépett 1978. évi IV. törvény alapján — figyelemmel 2. §-ának rendelkezésére — minősítette [Btk 327. § (1) bek. és (2) bek. a) pont; 188. § (1) bek.] és bírálta el, mert álláspontja szerint az új törvény előírásai — az enyhébb büntetési tételek és a halmazati büntetés szabályai — kedvezőbbek a terheltre, mint az elkövetéskor hatályban volt 1961. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései. Az enyhébb büntetési tétel ellenére sem látott azonban törvényes alapot a büntetés enyhítésére. A cselekményeknek az 1978. évi IV. törvény rendelkezései alapján történt minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos. Azt, hogy az új büntető törvény enyhébb elbírálást tesz-e lehetővé — a hatályos Btk 2. §-ához fűzött miniszteri indoklásból is kitűnően — nem19