Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

BKT 6/1975. BKT 1/1976. BKT 2/1976. BKT 3/1976. BKT 4/1976. BKT 1/1977. BKT 1/1978. BKT 2/1978. BKT 1/1979. BKT 2/1979. 8422. Az enyhébb elbírálás lehetőségét a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell megállapítani. A járásbíróság a II. r. terheltet bűnösnek mondotta ki társtettesként és jogtalan behatolással elkövetett lopás bűntettének kísérletében és ezért 5 hónapi — 10%-os bércsökkentés mellett végzendő — javító-nevelő munkára ítélte. A járásbíróság által megállapított tényállás szerint az I. és II. r. terheltek Budapestről kirándulni indultak és délután 16 óra körül érkeztek a pilisi hegyekbe. Itt elhatározták, hogy bort lopnak. A sértett présházának ajtajáról a lakatot közös erővel lefeszítették, majd a náluk levő üveget és a pincében talált két demizsont 20 liter borral megtöltötték. Ekkor azonban a terhelteket tetten érték és a rendőrségre előállították. A terheltek cselekménye 500—580 forint érték eltulajdonítására irányult. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét a II. r. terhelt vonatkozásában a cselekmény minősítését érintően megváltoztatta és a II. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének minősítette, egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A II. r. terhelt cselekményének törvénysértő minősítése miatt emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. A másodfokon eljárt megyei bíróság a II. r. terhelt cselekményét azért minősítette az 1978. évi IV. tv. (Btk) 316. §-a (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) és fj pontjai szerint minősülő lopás vétsége kísérletének, mert — álláspontja szerint — az új büntető törvény értelmében a cselekmény enyhébben bírálandó el. A másodfokon eljárt bíróság azonban figyelmen kívül hagyta azt, hogy az enyhébb elbírálás lehetőségét nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell megállapítani. Ez utóbbi esetben ugyanis észlelnie kellett volna azt, hogy az 1978. évi IV. tv. 49. §-ának (4) bekezdésében írt 6 hónapos törvényi minimumhoz képest a II. r. terhelttel szemben a javító-nevelő munkának 5 hónapi tartamban történő kiszabására nem volt lehetőség. A másodfokú bíróság viszont az előbbi tartamban meghatározott javító-nevelő munka büntetést megfelelőnek találta. Az előbbiekkel szemben a cselekmény elkövetésekor még hatályban volt 1961. évi V. tv. rendelkezéseinek alkalmazása még a súlyosabb minősítés mellett is módot nyújtott a javító-nevelő munkának az első fokon eljárt járásbíróság által meghatározott tartamban történő kiszabására. Az elbíráláskor hatályos új büntető törvény alkalmazásának tehát nem volt meg a törvény 2. §-ában írt előfeltétele. Törvényt sértett ezért a másodfokú bíróság, amikor a II. r. terhelt cselekményét az elkövetéskor még hatályban nem volt 1978. évi IV. törvény rendelkezései alapján bírálta el és azt az említett törvény 316. §-a (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének d) és f) pontjai szerint minősülő lopás vétsége kísérletének minősítette. 18