Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

8702. II. Ha a bíróság a halmazati büntetést a különböző bűncselekmények büntetései közül a legsúlyosabb büntetés alapulvételével szabja ki, a két bűncselekmény elkövetését is lehet súlyosító körülményként értékelni. (492/1982.) Részletesen: Btk 322. §-nál. A büntetés enyhítése 87. § 8703. Újszülött megölése esetén az elkövető javára jelentkező nyomatékos bűnösségi körülmények sem jeltétlenül eredményezik az enyhítő rendelkezés teljes, kimerítő alkalmazását. A megyei bíróság a terhelt bűnösségét emberölés bűntettében állapította meg és ezért — börtönben végrehajtandó — 2 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. A három kiskorú gyermekes (családos állapotú) vádlott észlelte, hogy terhes és megállapította azt is, hogy terhessége több mint 3 hónapos tartamú. A terhességét a környezete előtt titkolta. A vádbeli napon a késő esti órákban jelentkeztek a szülési fájdalmak s ekkor a terhelt elhatározta, hogy a gyermekét az udvaron levő árnyékszékbe szüli. A szülés megindult és az életképes fiú újszülött az árnyékszékbe esett, miközben a köldökzsinór elszakadt. Ezt követően a terhelt egy karóval az újszülöttet az ürülékbe belenyomta, hogy a fulladás bekövetkezzék. A szülés után a terhelt bement a lakásba, majd a nagy vérveszteség miatt eszméletét vesztette. Tiltakozott az ellen, hogy férje orvoshoz vigye, minthogy azonban a vérzés továbbra is igen erős volt, másnap délután a férje a kórházba szállíttatta. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Az eljárt bíróságok határozatai ellen a terhelt terhére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A megyei bíróság a megalapozott tényállás alapulvételével helyesen minősítette a terhelt cselekményét emberölés bűntettének, tévedett azonban a büntetés kiszabása során, amikor az enyhítő szakasz felhívásával a terheltre kiszabható legalacsonyabb mértékű szabadságvesztést állapította meg. A büntetés kiszabása során az első fokon eljárt bíróság a cselekmény tárgyi súlyának felmérése során helyesen utalt arra, hogy az újszülöttnek a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után történő megölése általában egyedülálló vagy rendezetlen családi körülmények között élő nőknél gyakori, akik helyzetükből eredően fokozottan tartanak attól, hogy a gyermekszülés miatt egyes személyek részéről erkölcsi rosszallás nyilvánul meg irányukban. Az ilyen elkövetők nagyobb része szorult anyagi körülmények között, lelkiekben rideg, meg nem értő családi légkörben, esetleg előítéletekkel teli falusi környezetben él, az elkövetők maguk is általában alacsony intellektusú vagy kellő tapasztalattal nem rendelkező személyek. Mindezek a körülmények — melyek az ilyen jellegű ölési cselekmények elkövetését motiválják— olyan tényezők, amelyeket a bíróság a büntetéskiszabás során fokozott súllyal vesz figyelembe a cselekmény tárgyi súlyának és az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességnek a megítélése során. 183