Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

talkorú II. r. terhelt megfojtotta a sértettet. A kislány holttestét másnap a közeli homokbányában elföldelték. A büntetés nemét és-mértékét meghatározó tényezők ítéleti felsorolásában annyiban tévedett az első fokú bíróság, hogy a súlyosító körülményként vette figyelembe az „egyenes szándékot". A Legfelsőbb Bíróság 12. számú Irányelve [II. fejezet A/8, pont] szerint ugyanis ennek a körülménynek nincs a büntetést növelő hatása, ezzel szemben az eshetőleges szándék általában a bűnösség kisebb fokát juttatja kifejezésre, s így enyhítő körülmény lehet. A kiszabott büntetések azonban e körülmény értékelésének mellőzése után is megfelelőek. A vádlottak az életkoránál és helyzeténél fogva védekezésre képtelen gyermeket öltek meg, s tevékenységük kifejtése során kitartó szándék, az átlagosat jóval meghaladó kegyetlenség, durvaság tanújeleit adták. A bűncselekmény tárgyi súlya hangsúlyozottan kiemelkedő. Ezért a büntetések enyhítésére, a vádlottak javára figyelembe vehető körülmények: életkoruk, illetve hátrányos neveltetési körülményeik ellenére sem kerülhet sor. Az első fokú bíróság azonban szükségtelenül rendelkezett a büntetésvégrehajtási fokozatról arra az esetre, ha a fiatalkorú II. r. vádlott betölti a 21. életévét. Ebben a kérdésben ugyanis megfelelő időben a büntetésvégrehajtási bírónak kell határoznia. A Legfelsőbb Bíróság ezért a végrehajtási fokozatról szóló ezt az ítéleti rendelkezést mellőzte. (Legf. Bír. Bf. III. 681/1981. sz.) (130/1982.) 8667. A bűncselekménysorozat felderítését éá újabb bűncselekmények megakadályozását eredményező beismerő vallomást jelentős enyhítő körülményként kell értékelni. A Járásbíróság B. J. V. r. terheltet folytatólagosan, nagyobb értékre, bűnszövetségben és társtettesi minőségben elkövetett lopás bűntette, hűtlen kezelés vétsége, továbbá 6 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — 8 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Ugyanakkor az ügyben egyidejűleg felelősségre vont terhelttársak közül az I. r. terheltet felbujtóként, folytatólagosan, nagyobb értékre és bűnszövetségben elkövetett sikkasztás vétsége miatt halmazati büntetésül — a végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — 10 hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; egyidejűleg előzetes mentesítésben részesítette. Az ügy további három terheltjét — a lopás bűntettének társtetteseit — egyaránt a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi szabadságvesztésre és 1500 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A járásbíróság ítélete az V. r. terhelt vonatkozásában — fellebbezések bejelentésének hiányában — jogerőre emelkedett. A másodfokon eljárt megyei bíróság az első fokú ítélet rendelkezéseit annyiban változtatta meg, hogy az I. r. terhelt szabadságvesztésének a tartamát 1 évre felemelte és az előzetes mentesítést mellőzte; a II. r. és a III. r. terheltek büntetéseit súlyosította, illetve enyhítette. Az V. r. terheltet illetően a megyei bíróság az első fokú határozatot — annak jogerőre emelkedése folytán — nem bírálhatta felül. A tényállás lényege szerint az I. r. terhelt mint az egyetem kertészeti üzemének volt vezetője felhívta beosztottjait, illetve terhelttársait, hogy mintegy 15 000 forint értékben különféle építési anyagokat tulajdonítsanak el, 173