Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

illetve az V. r. terhelt mint a fuvarozást végző szállítsa ki az I. r. terhelt hétvégi telkére oly módon, hogy a nevezett valamennyi alkalommal a menetlevelébe valótlan úticélt tüntessen fel. A tehergépkocsi jogosulatlan és engedély nélküli használatával 1355 forint kár keletkezett. A bűncselekmények elkövetését az V. r. terhelt tárta fel az egyetem gazdasági főigazgatója előtt, és e bejelentése alapján indult meg az üggyel kapcsolatos büntető eljárás is. Az V. r. terheltre kiszabott büntetésnek törvénysértően eltúlzott volta miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság a büntetés kiszabása körében nem értékelte megfelelő nyomatékkal az V. r. terhelt javára, hogy — beismerő vallomásán túl — az eljárás tárgyát képező egész bűncselekménysorozat, valamint a fegyelmi eljárás során megállapított egyéb visszaélés kizárólag ennek a terheltnek — önmagát is terhelő — bejelentése alapján volt felderíthető és ez a magatartás tette lehetővé a bűnös cselekményben résztvevő elkövetők felelősségre vonását. Mindezeken túlmenően a büntető ügy többi terheltjével szemben kiszabott büntetés — így különösen a bűncselekménysorozatot kezdeményező, annak anyagi hasznát élvező és vezetői beosztásával is visszaélő I. r. terhelt büntetése — a másodfokú bíróság kisebb mértékű változtatásai ellenére sem áll arányban az V. r. terheltre kiszabott büntetéssel, amely ekként az egyéniesítés és a belső arányosság követelményeinek sem felel meg. Az adott esetben a büntetés céljai szabadságvesztés alkalmazása nélkül enyhébb büntetési nem kiszabásával is kellően elérhetők. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az V. r. terheltet a Btk 87. §-a (1) bekezdésének és (2) bekezdésének d) pontjának alkalmazásával a Btk 51. §-a szerinti pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételét a cselekmény tárgyi súlyához mérten 30 napban, míg az egy napi tétel összegét a terhelt személyi és jövedelmi viszonyaihoz képest 70 forintban határozta meg. (B. törv. V. 720/1981. sz.) (226/1982.) 8668. A felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt ismételten lopást elkövető terhelttel szemben javító-nevelő munka kiszabása általában nem alkalmas a büntetés céljának elérésére. A járásbíróság a terheltet kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt 5 hónapi, fogházban eltöltendő szabadságvesztésre, a közügyektől 1 évi eltiltásra és 1500 forint pénzmellékbüntetésre elítélte, egyben elrendelte a járásbíróság korábbi ítéletével kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt kiszabott — 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztés végrehajtását. Az ítéleti tényállás lényege a következő. A terhelt a munkahelyén kivette a munkatársa nem zárható szekrényéből annak 1800 forint értékű karóráját. A rugós szíjjal ellátott órát a karján a könyökéig felhúzta, így azt a motozásnál nem találták meg. Ezt követően három nap múlva leleplezték. A kár megtérült. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét úgy változtatta, hogy a terhelt büntetését 20%-os bércsökkentéssel járó 1 évi javító-nevelő munkára enyhítette. A másodfokú ítélet ellen a büntetést kiszabó rendelkezés miatt a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos. 174