Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

pontja szerint a terhelt a Btk 137. §-ának 12. pontjában meghatározott törvényi előfeltételeknek megfelelően csupán „visszaesőként" követte el cselekményét, ezért — a Btk 78. §-ának (1) bekezdésében írt, a szigorított őrizet elrendeléséhez szükséges jogszabályi követelmények egyikének, a többszörös visszaesői minőségnek a hiányában látta mellőzendőnek az említett intézkedés alkalmazását. A másodfokon eljárt megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a terhelt többszörös visszaeső, és bár a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés hiányában — a súlyosítási tilalom folytán — a szigorított őrizet elrendelésére nem kerülhetett volna sor, mégis elmulasztotta annak kifejtését, hogy az indítványozott intézkedés alkalmazásának mellőzésére az első fokú bíróság részéről tévesen került sor. Az adott esetben a szigorított őrizet valamennyi — a Btk 78. §-ának (1) bekezdésében rögzített — törvényi előfeltétele hiánytalanul fennáll. A terhelt a korábbi szigorított őrizetből történő ideiglenes elbocsátása alatt követte el az újabb súlyos megítélésű bűncselekményt, amelyért a bíróság hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélte. Ilyen előzmények után az intézkedésre az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése érdekében feltétlenül szükség van. Természetesen nem mellőzhető a szigorított őrizet elrendelése kizárólag azért, mert a bíróság a korábban szigorított őrizetből engedélyezett ideiglenes elbocsátást megszüntette. Ebben az esetben ugyanis kedvezőbb helyzetbe kerülne az a többszörös visszaeső, akinek korábban már elrendelték a szigorított őrizetét, mint az az elkövető, akivel szemben ennek az intézkedésnek az alkalmazására első esetben kerül sor. Az adott esetben a terhelt az ideiglenes elbocsátás megszüntetését követően legfeljebb 2 évet tölthetne szigorított őrizetben, ugyanakkor egy újólag elrendelt szigorított őrizetnél minimálisan kell 2 évet letöltenie, ám a letöltendő időtartam felső határa 5 év. A Btk 80. §-ának (6) bekezdése értelmében a több végre nem hajtott szigorított őrizet közül az elítélt számára a leghátrányosabbat kell végrehajtani. Ebből a rendelkezésből kitűnően a szigorított őrizet elrendelését kifejezetten azért nem lehet mellőzni, mert azt már korábban — más bűnüggyel kapcsolatban — elrendelték. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítéletei a szigorított őrizet el nem rendelése miatt törvénysértőek, ezért a terhelt szigorított őrizetét elrendelte. (B. törv. V. 209/1981. sz.) (263/1981.) 8644. A szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás megszüntetése nem indokolt, ha az elítélt eleget tesz rendszeres munkavégzési kötelezettségének, de munkahelyének, illetőleg lakóhelyének a megváltoztatása iránti szándékát a pártfogónak korábban nem jelentette be. A megyei bíróság bv. bírája a terheltnek a szigorított őrizetből történt ideiglenes elbocsátását megszüntette. A terhelt által bejelentett fellebbezés elbírálása során a megyei bíróság bizonyítás alapján a tényállást az alábbiakkal egészíti ki. Az ideiglenes elbocsátáskor az elítéltet rendszeres munkavégzésre kötelezték, de részére munkahelyet nem jelöltek ki. Az elítélt az autógyárban vállalt munkát, a vállalat munkásszállójában lakott, e munkahelyét azonban alacsony keresete miatt otthagyta és egy bolgárkertésznél vállalt mun255