Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

kát. Munkáltatója havi 3000 forintot, teljes ellátást és lakást biztosított részére. Munkáját szorgalmasan, kifogástalanul végezte. A körzeti megbízott ezen a munkahelyén rendszeresen ellenőrizte az elítéltet, két esetben a rendőrségre is behívta, figyelmeztette és biztatta, hogy rendesen dolgozzék. Az így kiegészített tényálláshoz képest a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás megszüntetése nem indokolt. Az elítélt a megyei bíróság álláspontja szerint nem követett el olyan magatartási szabályszegést, amely a szigorított őrizet folytatásának elrendelését szükségessé teszi. Önmagában az a tény, hogy munkahelyének és lakóhelyének megváltoztatását nem jelentette be a pártfogójának — a nem kifogásolható életmódja mellett — nem indokolja az ideiglenes elbocsátás megszüntetését, minthogy ez nem jelenti a magatartási szabály súlyos megszegését. Ezért a megyei bíróság a Be 269. §-ának (4) bekezdésére utalással a Be 274. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel az első fokú bíróság végzését megváltoztatta, a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás megszüntetését mellőzte és az elítélt szabadlábra helyezését rendelte el. (Pest Megyei Bíróság 1. Bf. 471/1981. sz.) (392/1981.) 8645. Pártfogó felügyelet alatt álló személy részéről a kötelezően előírt munkaviszony létesítésének elmulasztása és tartózkodási helyének eltitkolása — mint a pártfogó felügyeletet akadályozó magatartás — alapul szolgálhat a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás megszüntetésére. A büntetésvégrehajtási bíró által hozott végzés ellen a terhelt és a védője a szigorított őrizetből történt ideiglenes elbocsátás megszüntetésének mellőzése végett jelentett be fellebbezést. A fellebbezések nem alaposak. A fellebbezési bíróság a vétségi eljárás szabályai szerint felülbírálva a bv. bíró határozatát, úgy találta, hogy az eljárt bíróság a magatartási szabályok megtartásával, illetve megszegésével összefüggésben minden bizonyítékot beszerzett. A bizonyítékok alapján a bíróság tüzetesen megvizsgálta azt, hogy a pártfogó felügyelet alatt álló személy mikor és milyen előírást szegett meg. A vizsgálat alapján megalapozottan állapította meg, hogy a terhelt az 1979. évi 11. sz. tvr. (Bv tvr.) 96. §-ának a), b), c) és d) pontjában foglalt előírásokat nem tartotta meg, azokat sorozatosan megszegte. A magatartási szabályokkal szembehelyezkedő magatartás folytán a bíróság kellő alappal jutott arra a következtetésre, hogy az ideiglenes elbocsátás a célját nem érte el. A terhelt elbocsátását követően tanúsított magatartásának megítélése során különösen azt kellett jelentős súllyal figyelembe venni, hogy munkaviszonyt nem létesített, s ilyen szándékra következtetést nem lehetett levonni. Az ellenőrzést úgy is lehetetlenné tette, hogy tartózkodási helyét, illetve lakcímét a pártfogónak nem jelentette be. Ilyen körülmények között a terhelt esetében a Btk 80. §-ának (1) bekezdésében írt feltételek megvalósultak, s ezért az ideiglenes elbocsátás megszüntetését ki kellett mondani. Az eljáró bíróság döntése törvényes, annak megváltoztatására nincs ok, ezért a másodfokú bíróság az első fokon eljárt bíróság végzését helyben hagyta. (Szombathelyi Megyei Bíróság Bf. 347/1981. sz.) (272/1982.) 8646. A szigorított őrizet ismételt elrendelésének van helye, ha a terhelt a szigorított őrizetből történt ideiglenes elbocsátást követően továbbfoly156