Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

követett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát sza­badságvesztésre változtatják át. II. Cím Az intézkedések Az intézkedési nemek 70. § 8608. I. Súlyosítási tilalom folytán nem szabható ki büntetés önálló in­tézkedés helyett. (10/1981.) Részletesen: Be 242. §-nál. A megrovás 71. § 8609. Ha a tartásra kötelezett az első fokú határozat meghozataláig ele­get tesz fizetési kötelezettségének — a Btk 32. §-ának e) pontjában foglalt ok folytán — a megrovás alkalmazása a bíróság mérlegelésétől függő le­hetőség, ha azonban az elkövető a másodfokú határozat meghozataláig teljesíti kötelezettségét — a Btk 36. §-ában foglalt ok folytán — a megrovás kötelező alkalmazásának van helye. A járásbíróság a terheltet tartás elmulasztásának vétsége miatt 6 hó­napi fogházban végrehajtandó szabadságságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Elrendelte a terheltre korábban kiszabott 3 hónapi fel­függesztett szabadságvesztés végrehajtását is. A megállapított tényállás lényege a következő. A terheltet a bíróság kötelezte, hogy gyermeke után havi 400 forint gyer­mektartásdíjat fizessen meg. A terhelt tartási kötelezettségének nem tett eleget. Ezért a járásbíróság tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 3 hónapi — végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett — sza­badságvesztésre ítélte. Az ítélet meghozatalát követően a terhelt továbbra is csak részben tett eleget tartásdíjfizetési kötelezettségének, s az első fokú ítélet meghozataláig fizetendő 5200 forint helyett mindössze 2700 forintot teljesített, s így az önhibából eredő hátraléka 2500 forint volt. A megyei bíróság az első fokú ítélet tényállását azzal egészítette ki, hogy a terhelt a teljes hátralékát kifizette, tartásdíjfizetési kötelezettségét ma­radéktalanul teljesítette. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság úgy ta­lálta, hogy a terhelt cselekménye nem olyan veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetésre szükség lenne, ezért az első fokú ítéletet a Be 263. §-a alapján hatályon kívül helyezte, a bün­tető eljárást megszüntette és a terheltet a Btk 36. §-ára figyelemmel a Btk 71. §-ának (2) bekezdése alapján megrovásban részesítette. A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás a követ­kezők szerint alapos. 127

Next

/
Thumbnails
Contents