Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A járásbíróság a vádlott bűnösségét devizagazdálkodás megsértésének bűntettében állapította meg, ezért őt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 240 forintban állapította meg. A bűnjelként lefoglalt gázreduktort elkobozta. A megállapított tényállás lényege a következő. A vádlott felszolgáló és üzletvezető az ÁFÉSZ alkalmazásában, havi kere­sete 4500 forint, ezen túl borravalóból havonta mintegy 4500 forint jöve­delemhez jut. Felesége havi keresete is 4500 forint. Vagyonuk egy csa­ládi ház, szőlő, és egy személygépkocsi. Két kiskorú gyermekük van. A vádlott az általa vezetett vendéglőben ismerkedett meg egy osztrák állampolgárral, akitől 2 db — összesen 14 000 forint értékű — gázreduk­tort vett át azzal, hogy azokat megőrzi. A 2 db gázreduktort a pénzügyőr­ség megtalálta és lefoglalta. A vádlott ezáltal megszegte az 1974. évi 1. sz. tvr. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt tilalmat és ezáltal megvalósította a Btk 309. §-ának (1) be­kezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő devizagazdál­kodás megsértésének bűntettét. A megalapozott tényállás alapján helyesen következtetett a járásbíróság a vádlott bűnösségére, s az elkövetési értékre figyelemmel a cselekmény mi­nősítése is törvényes. A büntetés enyhítését célzó fellebbezés sem alapos. Az első fokú bíróság a bűnösségi körülmények helyes felismerése és ér­tékelése alapján jutott arra az elhatározásra, hogy a vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával a törvényben előírt szabadságvesztés-bün­tetés helyett pénzfőbüntetést alkalmaz. A napi tételek számát a cselek­mény tárgyi súlyával arányban mérsékelten állapította meg, annak további csökkentésére nincs lehetőség. A napi tétel összegének megkatározásakor nem vehető figyelembe a vád­lottnak az a védekezése, hogy a megállapított jövedelme nem minden hó­napban egyforma és rendszeres. Ez nyilvánvalóan így van, a vádlott való­ságos jövedelmének az egész pontos összegszerű tisztázása a jövedelem ter­mészetéből adódóan nem is lehetséges. A tényleges jövedelemre azonban nemcsak a vádlott által bemondott borravaló összegéből lehet következ­tetni. A vádlott alapkeresete pontosan megállapítható összeg, s az is biztos, hogy ehhez kiegészítő jövedelem járul. Felesége is megfelelő jövedelemmel rendelkezik, mely saját eltartásán kívül a kiskorú gyermekek tartásához való hozzájárulását is jelenti. Figyelemmel kell lenni továbbá a vádlott va­gyoni helyzetére: családi Házzal, szőlővel és személygépkocsival rendelke­zik, ezek megszerzésére és fenntartására nyilván a jövedelmi helyzete adja meg a lehetőséget. Mindez alapján megállapítható, hogy a járásbíróság ál­tal meghatározott 240 forint napi tétel összeg semmiképpen nem eltúlzott, a vádlott jövedelmi és személyi viszonyainak megfelel, így ennek csökkenté­sére sincs lehetőség. A fentiek alapján a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. (Győri Megyei Bíróság Bf. 521/1981. sz.) (317/1982.) 8567. II. A bűncselekmény súlyosabb jogi minősítése rendszerint a pénz­büntetés napi tételei számának emelését vonja maga után; ilyenkor is gon­dosan vizsgálandó azonban, hogy az egy napi tétel összegének mgállapí-

Next

/
Thumbnails
Contents