Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

tása összhangban áll-e a terhelt jövedelmi és személyi viszonyaival. (8/1981.) Részletesen: Btk. 316. §-nál. 8568. A súlyos fokú ittas állapotban gépjárművet vezető terhelt esetében indokolatlan a pénzbüntetés napi tételei számának alacsony mértékben való megállapítása. (50/1981.) Részletesen: Btk 188. §-nál. 8569. A büntetlen előéletű, vagyontalan rokkant-nyugdíjas terhelt által kisebb értékre elkövetett lopás esetén nem pénzbüntetés, hanem próbára bocsátás alkalmazása indokolt a Btk 37. §-ában írt cél elérésére. (74/1982.) Részletesen: Btk 72—73. §-nál. A közügyektől eltiltás 53—55. § 8570. Általában nem indokolt közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása, ha a sorkatonát szolgálat alóli kibúvás bűntette miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A katonai bíróság a honvéd vádlottat folytatólagosan elkövetett szolgálat alóli kibúvás bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi — börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó — szabadságvesztésre mint főbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott a sorkatonai szolgálatra történt bevonulása előtt labdarúgó volt. Már a behívását megelőzően lépéseket tett, hogy olyan alakulathoz kerüljön, ahol a sportolást folytathatja. Bevonulását követően azonban a sportolásra lehetősége nem volt. Ezért elhatározta, hogy öngyilkossági kísérlet színlelésével próbálja elérni a leszerelését. Ezért menyasszonyával egy olyan tartalmú levelet íratott magának, mely szerint az szakít vele, mert nem tudja megvárni, amíg a katonai szolgálatát letölti. A vádlott a levél kézhezvétele napján az esti órákban az alegység W. Cjében — öngyilkosság látszatának keltése végett — zsilettpengével néhány felszínes vágást ejtett a bal csuklóján. Röviddel ezután — szintén előzetes megállapodás alapján — a vádlott után ment az egyik katonatársa és azt a látszatot keltve, hogy a vádlottat tetten érte, az esetről jelentést tett és egészségügyi segítséget kért. A vádlottat orvosi kezelés után — amely megállapította, hogy katonai szolgálata további teljesítésének egészségügyi akadálya nincs — letartóztatták. Ezután cselekményét — ugyanezzel a célzattal — megismételte. Sérülései mindkét esetben 8 napon belüli gyógytartamúak voltak. A Legfelsőbb Bíróság a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezéseket részben alaposnak találta. Megállapította, hogy tévedett a katonai bíróság, amikor a vádlottal szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetést alkalmazott és ennek kapcsán a következőkre mutatott rá. A közügyektől eltiltás az ember személyiségjogainak súlyos korlátozása, amely társadalmunknak azt az értékítéletét tartalmazza, hogy az adott bűncselekmény elkövetője a közügyekben részvételre méltatlan, ami pedig a szocialista társadalomban az ember megítélésének egyik alapja. E mellékbüntetés alkalmazása pedig a főbüntetés mértékéhez és a bűncselekmény jellegéhez igazodik. Az elkövető általában akkor méltatlan a közügyekben 100