Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)
lekmények miatt is csupán szabadságvesztéssel lennének büntethetők, amelyekért nem katona elkövetőkre a bíróság szabadságelvonással nem járó büntetést szabna ki. Nyilvánvaló azonban, hogy a bíróságnak a sorkatona vádlottra kiszabott pénzbüntetés esetében az egy napi tételnek megfelelő összeg meghatározása során tekintettel kell lenni a jövedelmi viszonyaira és hasznot hajtó vagyon, rendszeres visszatérő jövedelem vagy egyéb juttatás hiányában az egy napi tételnek megfelelő összeget általában csak a törvényben meghatározott legalacsonyabb összegben indokolt meghatározni. Vizsgálni kell ugyanakkor, nem nyílik-e lehetőség — a Legfelsőbb Bíróság V. számú Büntető Elvi Döntésében kifejtettekkel összhangban — a pénzbüntetésnek a Btk 89. §-a (1) bekezdése alapján próbaidőre történő felfüggesztésére; ezen túlmenően azt is, hogy adott esetben a büntetés célja nem érhető-e el kivételesen a Btk 88. §-a alapján mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló büntetésként történő alkalmazásával. Ezekben a kérdésekben való állásfoglalásnál természetesen figyelemmel kell lenni a cselekmény súlyára, az elkövető addigi életvitelére s a büntetés kiszabására kiható egyéb körülményekre. A Legfelsőbb Bíróság mindezeket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a cselekmény súlya a vádlott kifogástalan előélete ellenére sem teszi lehetővé a főbüntetés alkalmazásának mellőzését, sőt a pénzbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését sem. A vádlott ugyanis súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában az ország egyik legforgalmasabb útvonalán, hosszú távon át vezette a gépkocsiját, s az általa létrehozott veszélyállapotnak csupán a rendőri közbeavatkozás vetett véget. így a vádlott esetében a pénzbüntetés végrehajtásának a felfüggesztése nem szolgálná a kellő nevelő hatás elérését, a közúti forgalom biztonságának a megóvását és a büntetés céljának a megvalósítását. A javára szolgáló körülményeket pedig kellően tekintetbe vette az első fokon eljárt bíróság, amikor a napi tételek számát 50 napi tételben határozta meg, s épp így tekintettel volt vagyoni és jövedelmi helyzetére is, mikor az egy napi tétel összegét a törvény által megengedett legkisebb mértékben állapította meg. Helyesen járt el az első fokú bíróság a mellékbüntetés alkalmazásánál is, az eltiltás 2 évi időtartamától is kellő visszatartó hatás várható. A Legfelsőbb Bíróság több esetben adott olyan iránymutatást, amely szerint a szabadidejükben saját vagy hozzátartozóik járművét ittasan vezető sorkatonák esetében vizsgálni kell, nem elegendő-e a büntetés céljának az elérésére a ténylegesen vezetett jármű kategóriájától való eltiltás, mely mellett lehetőség nyílik, hogy az elkövető szolgálati feladatainak az ellátása során — elöljárói közvetlen felügyelete mellett — más kategóriába tartozó járművet vezessen. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kifogástalan közlekedési előéletű elkövető cselekményének súlya viszonylag kisebb, s az alkoholos befolyásoltság mértéke alacsonyabb. Helyesen járt el a katonai bíróság, amikor a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában gépjárművet vezető vádlottat mindennemű járművezetéstől eltiltotta. (Legf. Bír. Katf. III. 218/1981. sz.) (436/1981.) 8566. A pénzbüntetés napi tétele összegének meghatározása során az elkövető igazolt havi keresetén és az általa bevallott egyéb juttatásokon kívül figyelembe kell venni azt is, hogy életnívójának rendszeres fenntartása milyen jövedelem meglétét tételezi fel. 98
