Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

leni és egyéb bűntettekben, s ezért halmazati büntetésként 6 évi szabadságvesztésre, 500 forint pénzmellékbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a terhelt szigorított őrizetét. A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt és társai munkáltatójuk sérelmére szénlopásokat hajtottak végre. Ezt követően elhatározták, hogy külföldre szöknek és az újabb bűncselekmény elkövetéséhez szükséges pénzt a vállalathoz való betörés útján biztosították, ahonnan 85 000 forintot elvittek. A pénzmellékbüntetés kiszabása, illetőleg a vagyonelkobzás nem alkalmazása miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 55. §-ának a) pontja értelmében ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el, vagyonelkobzást kell alkalmazni a 3 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén. Az eljárt bíróságok a törvény kötelező rendelkezése ellenére elmulasztották a vagyonelkobzás kimondását. Miután pedig az adott esetben a vagyonelkobzás alkalmazása kötelező, a Btk. 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel pénzmellékbüntetés nem szabható ki. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatainak a terhelttel szemben pénzmellékbüntetést kiszabó, illetve a vagyonelkobzást nem alkalmazó rendelkezései törvénysértők. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította, hogy a határozatnak a Be. 291. §-ának (2) bekezdése értelmében az érdekeltekre nincs hatálya, mert a törvényességi óvás alapján a terheltre pénzbüntetés helyett vagyonelkobzás kiszabása hátrányosabb rendelkezés meghozatalát jelenti, amelyre a Be. 287. §-ának (3) bekezdése értelmében nem kerülhet sor abban az esetben, ha — mint a jelen esetben is — a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől a törvényességi óvás benyújtásáig egy év már eltelt. A Legfelsőbb Bíróság ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a Btk. 35. §-ának (2) bekezdése — ellentétben a főbüntetésekkel — a mellékbüntetéseket nem súlyuk szerinti sorrendben sorolja fel, nyilvánvaló azonban, hogy az egyes mellékbüntetések nem azonos súlyúak. Minthogy a mellékbüntetések nem azonos súlyúak, olyan esetekben, amikor ez szükséges, vizsgálni kell a mellékbüntetések közötti súlybeli különbségeket. A Btk. 45. §-a értelmében a pénzbüntetésnek felső határa van, a vagyonelkobzás pedig az elkövető egész vagyonára vonatkozhat. Ebből is következik, hogy a vagyonelkobzás súlyosabb, tehát hátrányosabb mellékbüntetés a pénzbüntetésnél. A Legfelsőbb Bíróság ezért csupán megállapította a törvénysértést és kimondta, hogy a határozatnak az érdekeltekre nincs hatálya. (Legf. Bír. B. törv. II. 364/1977. sz.) (415/1977.) 59