Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

magához vette és a kút vizébe nyomva, a sötétben azzal kereste a vízbe dobott gyermeket. A gyermeknek sikerült a sötétben a bot vaskampóját elkapni és ennek segítségével a terhelt a gyermeket a kútból kiemelte. Ekkor érkezett meg a közeli szomszédból a terhelt élettársa, akit ez ideig nem vett észre. Az apa a sötétben nem látta, hogy a kútnál mi történik, csak azt hallotta, hogy a gyermeke a kút mellett sír. Odasietett és amikor meglátta, hogy a gyermek ruhája teljesen vizes, felkapta őt és a lakására vitte. A gyermek nem szenvedett sérülést. Amikor a terhelt élettársának értesítésére a rendőrség a helyszínen megjelent, a terhelt vonakodott a rendőrökkel menni, erőszakkal kellett a gépkocsiba betenni. Itt továbbra rugdalózott, az intézkedő rendőrt leköpte, meg akarta harapni annak kezét. Majd a rendőrkapitányságon a szolgálatban levő váltásparancsnok lábába rúgott, aki a lábszárán 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A terhelt a rendőröket piszkosaknak, mocskosoknak nevezte. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, az emberölés bűntettének kísérlete vonatkozásában azt hatályon kívül helyezte és az eljárást a terhelttel szemben e körben megszüntette. A hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. 2. Az Elnökségi Tanács a Legfelsőbb Bíróság ítéletének az emberölés bűntettének kísérlete miatt indított eljárás megszüntetésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvást alaposnak találta. a) Az első fokú bíróság a tényállást megalapozottan állapította meg. Nem kétséges, hogy a terhelt azzal a cselekményével, hogy a 4 éves gyermeket a sötétben a mély kútba dobta, annak vízbemerülése folytán a halálos eredményt létrehozhatta volna. A terheltnél a bekövetkezhető halálos eredmény tudata nyilvánvalóan megvolt, még csekély fokú debilitása ellenére is számolnia kellett azzal, hogy a kút vizébe dobott kisgyermek abban perceken belül megfulladhat. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a terhelt javára a Btk. 10. §-ának (3) bekezdését alkalmazhatónak találta és ennek alapján szüntette meg az emberölés kísérlete vonatkozásában vele szemben a büntető eljárást. Az ítélet indokolása szerint a terhelt önként hárította el a halálos eredmény bekövetkezését azáltal, hogy a gyermeket a merítőbottal kiemelte a vízből. így az eredmény elhárítása az elkövető magatartásnak tulajdonítható. Ez az okfejtés téves. b) A Btk. 10. §-ának (3) bekezdése szerint nem büntethető kísérlet miatt az, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárította. Ennek helyes értelmezése az, hogy az elkövetőnek az eredmény elhárítását célzó tevékenysége önkéntes kell, hogy legyen: tehát nem külső körülmények hatására, hanem belső indokból határozza el cselekménye eredményének céltudatos tevékenységgel való elhárítását. A törvény szövegéből következik továbbá az is, hogy az eredmény bekövetkezését magának az elkövetőnek kell elhárítani. Ez nyilvánvalóan nem zárja ki azt, hogy ennek során más személy közreműködését is igénybe vegye, így pl. az általa elkövetett ölési kísérleti cselekmény eredményét orvosi, gyógyszerészi vagy más, szakszerű beavatkozás segítségével hárítsa el. 16