Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

kenység, hanem a kísérlet szakában megrekedt cselekmény tárgyi súlya szerinti különbséget fejezi ki, az eredmény bekövetkezéséhez való közelség alapján. Az adott esetben a terhelt mindent megtett az általa szándékolt eredmény bekövetkezése érdekében, az elkövetési tevékenység egészét végrehajtotta, így cselekménye teljes (befejezett) kísérlet. Egyúttal azonban közeli kísérletként is értékelendő, mivel a mindkét sértettnek okozott sérülés közvetlen életveszélyt idézett elő, életük megmentése kizárólag a gyors orvosi beavatkozás hatásosságára vezethető vissza. Az adott esetben tehát a Btk. 68. §-ának (3) bekezdésében foglalt kétszeres enyhítés alkalmazására nem kerülhetett sor. Az ügyész nem jelentett be fellebbezést, ezért a súlyosbítási tilalomra [Be. 241. § (1) bek.J tekintettel a másodfokú eljárásban nem volt mód a büntetés törvényes mértékben történő megállapítására. Mindezeknél fogva az Elnökségi Tanács a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletének és ennek folyományaként a Legfelsőbb Bíróság végzésének a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése törvénysértő, azt a hivatkozott törvényhely (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Az Elnökségi Tanács a szabadságvesztés mértékének megállapítása szempontjából a cselekmény tárgyi súlyára, a bűntett társadalomra veszélyességére, a bűnösség fokára és a figyelembe vehető enyhítő és súlyosbító körülményekre vonatkozóan utalt a fentiekben kifejtettekre. Különösképpen a terhelt eltartásában levő három kiskorú gyermekes családos állapotára tekintettel a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének a) pontját alkalmazhatónak találta s ennek felhívásával szabott ki 6 évi szabadságvesztés főbüntetést. Ez a büntetés kellő visszatartó hatással lesz a társadalom tagjainak és a terheltnek újabb bűncselekmények elkövetésétől való visszatartása szempontjából s egyben a társadalom védelmét is megfelelően szolgálja. Az Elnökségi Tanács a kiszabott szabadságvesztés főbüntetéssel arányban állóan a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is 6 évi tartamban állapította meg. 2. A megyei bíróság a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdése alapján a terhelttel szemben eggyel enyhébb szabadságvesztés végrehajtási fokozatot állapított meg és úgy rendelkezett, hogy a Btk. 253. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott bűntett miatt kiszabott főbüntetést a terhelt szigorított börtönben köteles letölteni. Ezt a rendelkezést arra alapította, hogy a terhelt aktív munkát végez, nehéz családi helyzetben van és lényegében fiatal ember. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezés törvénysértő. A Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdésében felvett törvényi rendelkezés akkor nyújt lehetőséget egy fokozattal enyhébb végrehajtási mód kijelölésére, ha a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel ez indokoltnak mutatkozik. Ezek közül a törvény kiemeli az elkövető személyi körülményeit, a bűncselekmény indítékát és az elkövetés módját. Amint erre az Elnökségi Tanács a büntetés kiszabása körében már rámutatott: a terhelt cselekményében rejlő társadalomra veszélyesség és a bűnösség foka kiemelkedő, sem a terhelt eddigi életvitele, sem pedig a cselek14