Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Az úton haladó személyek közreműködésével B. F. sértettet a mentők a kórházba szállították, ahol sikerült életét megmenteni. A B. Gy. által elszenvedett — ugyancsak életveszélyes jellegű — sérülés gyógytartama 2—3 hétre volt tehető. A megyei bíróság a Btk. 38/E. §-a (1) bekezdésének felhívásával a terhelttel szemben eggyel enyhébb — szigorított börtön — végrehajtási fokozatot állapított meg. A Legfelsőbb Bíróság végzésével az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A határozatának indokolásában kifejtettek szerint észlelte, hogy a megyei bíróság ítéletének a büntetést kiszabó rendelkezése téves, mivel az adott esetben — a Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelvében foglaltakra tekintettel — a Btk. 68. §-a (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye, a Be. 241. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezése folytán azonban a büntetés mértékének emelésére nem volt törvényes lehetőség. Az eljárt bíróságok határozatai ellen emelt törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta. 1. A megyei bíróság a megalapozott tényállás alapján helyes jogi következtetést vont le a terhelt bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése is megfelel a törvénynek, tévesen ítélte meg azonban a büntetés kiszabása szempontjából irányadó körülményeket, s mindez törvénysértően enyhe főés mellékbüntetés kiszabásához vezetett. A terhelt által elkövetett bűntett társadalomra veszélyessége kimagasló fokú. A bűncselekmény elkövetését az váltotta ki, hogy az eszpresszóban a terhelt által rendelt sört a sértettek nem fogadták el. A visszautasítás módja azonban a sértettek részéről nem volt olyan sértő, amely a terhelt részéről a bosszúállást menthetővé tenné. A súlyos megítélés alá eső bűncselekmény elkövetése összefüggésben volt a terhelt szeszes italtól közepes fokban befolyásolt állapotával, s döntően ez volt a cselekmény elkövetésének indító oka. A terhelt a cselekményt útonállásszerűen követte el, a kerékpárral hazafelé tartó sértetteket akkor támadta meg, amikor azok mások segítségére nem számíthattak, a néptelen országúton támogatást senkitől sem remélhettek. Ugyancsak jelentős a bűnösség foka is. A terhelt készült cselekményének véghezvitelére, ennek megfelelően választotta meg az elkövetés helyét és idejét. Támadásával váratlanul lepte meg a sértetteket, akik kerékpárjukról leszállva, tehetetlenül álltak a késsel támadó terhelttel szemben. Az emberölés elkövetésére irányuló szándék határozottságát mutatja, hogy miután B. F. sértett az elszenvedett súlyos sérülés következtében összeesett, a terhelt a menekülő B. Gy. sértett után futott és előbb hátulról szúrta meg, azután pedig a hasüreget megnyitó szúrást ejtett rajta. A megyei bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő és súlyosbító körülményeket is tévesen sorolta fel és helytelenül értékelte, s ez ugyancsak hozzájárult a túlzottan enyhe büntetés kiszabásához. A terhelt előző — mentesítés alá esett — elítélései a Btk. 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán azért értékelhetők súlyosbítóként, mivel mindkét esetben a testi épség ellen elkövetett szándékos bűncselekmények miatt ítélték el. Ez arra mutat, hogy a terhelt a mások életét és testi épségét semmibe veszi. A Legfelsőbb Bíróság helyesen mellőzte az enyhítő körülmények köré12