Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

szobában lakó sérelmére követi el és a sértett az elkövetés időpontjában alszik. Nem értett egyet a másodfokú bíróság azzal az állásponttal, hogy a munkásszálláson elkövetett lopások, tekintettel arra, hogy a cselekmények sértettjei nem a vádlottal közös szobában laktak és a lopások időpontjában aludtak, a többszörösen visszaesésben elkövetettség mellett jogtalan behatolás útján és elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetetként minősülnek. A munkásszálláson elkövetett lopás házközösségben elkövetettként minősül, mert a szállásul szolgáló épületben vagy épületrészben lakó személyek e helyen ellenőrzés nélkül, szabadon mozoghatnak, ami számtalan könnyű és ellenőrizhetetlen alkalmat nyújt arra, hogy a bennlakók könnyen hozzáférjenek társaik ingóságaihoz és elvegyék azokat. Mivel a házközösségben elkövetettség szerinti minősítés alapja az egy fedél alatti együttlakásból adódó könnyebb hozzáférhetőség kihasználása, a cselekmény társadalomra veszélyességét nem fokozza az a körülmény, hogy a lopás sértettje a lopás időszakában alszik, vagy hogy nem a tolvajjal azonos szobában lakik. [Btk. 296. § (2) bek. a/l. és a/2, pont.] Az e két körülményből fakadó magatartásbeli többletet ugyanis a házközösségben elkövetettség szerinti minősítés már magában foglalja. (Fővárosi Bíróság 28. Bf. XX. 2000/1975. sz.) (499/1975.) 296. § (2) bek. b) pont 7594. Hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette helyett hatósági jelleg színlelésével elkövetett csalás bűntette kísérletének megállapítása. A tényállás szerint R. B. vádlott egy 20 000 Ft-os betétet tartalmazó, bemutatóra szóló takarékbetétkönyvet azzal vett át U. L. vádlott-társától — aki a takarékbetétkönyvet a kéj lopást elkövető nőismerősétől kapta, — hogy arra szerezzen sürgősen 1000 Ft-ot, vagy hozza vissza a betétkönyvet. U. L. annyit jelzett, hogy a betétkönyv „sáros". R. B. a betétkönyvvel felkereste a sértettet, akinek Szepesi hadnagyként mutatkozott be, tudtára adva, hogy birtokában van az elveszett takarékbetétkönyv, amelyet hajlandó 4000 Ft ellenében kiadni. Azt a látszatot keltette tehát, hogy hivatalos eljárás során került birtokába ez a betétkönyv; ezt a célt szolgálta az a tájékoztatás is, hogy a betétkönyvnek a visszajuttatása a hivatalos út megtartása mellett körülményes és hosszadalmas. Az adott tényállásból megállapíthatóan R. B. vádlott szándéka az eredeti megbízástól eltérően nem csupán az 1000 Ft megszerzésére irányult, hanem a 4000 Ft kérésével a maga számára is 3000 Ft előny megszerzésére törekedett. Arról viszont nem tett említést és olyan látszatot sem keltett, hogy más hivatalos személynél fogja befolyását érvényesíteni a betétkönyvnek az általa ajánlott módon való visszaszerzése érdekében. Márpedig az első fokú ítéletben az R. B. vádlott terhére rótt — a Btk. 153. §-ának (1) bekezdésében meghatározott — hivatali befolyással üzérkedés törvényi tényállási eleme, hogy valódi vagy színlelt befolyást hivatalos személynél kívánnak érvényesíteni. Ha e befolyás érvényesítése 455