Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

céljából az elkövető magát hivatalos személynek adja ki, akkor kerülhet sor a Btk. 153. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűntett megállapítására. A másodfokú bíróság szerint R. B. vádlott a jelen esetben a minősített csalás bűntettének kísérletét valósította meg. A jogtalan haszonszerzés szempontjából ugyanis lényegtelen, hogy az elkövető a hasznot a maga vagy más érdekében kívánja szerezni. R. B. vádlott az adott esetben a maga számára 3000 Ft-ot, megbízójának U. L-nek pedig 1000 Ft-ot akart szerezni, és ennek érdekében ejtette tévedésbe a sértettet. A tévedésbe ejtés nem csupán abban állott, hogy magát hadnagynak nevezte meg, hanem az egyéb közlést illetően is, nevezetesen, hogy a hivatalos eljárás rendkívül hosszadalmas, melynek következtében a sértett attól is tarthatott, hogy egyéb kellemetlenségei is lehetnek. Ezért a vádlott által beállított színlelt helyzet alkalmas volt a sértett megtévesztése mellett arra, hogy az előnyt az elkövető magának megszerezze, a sértettet pedig megkárosítsa. A kifejtettekhez képest a másodfokú bíróság R. B. vádlottnak ezt a cselekményét a Btk. 293. §-ába ütköző és a 296. § (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő hatósági jelleg színlelésével elkövetett csalás bűntette Btk. 9. §-a szerinti kísérletének minősítette. (Fővárosi Bíróság 23. Bf. VIII. 3606/1974. sz.) (500/1975.) 7595. Az illetékesség szempontjából az elkövetési hely fogalmának értelmezése magánokirathamisitással elkövetett csalásnál. (358/1975.) Részletesen: Be. 28. §-nál. 7596. Jogtalan behatolás útján elkövetett lopás kísérletének elhatárolása az előkészülettől. (47/1975.) Részletesen: Btk. 9. §-nál. 296. § (2) bek. d/1. pont 7597. Jármű ellopása is minősülhet visszaesőként elkövetett lopásnak. Az első fokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be az ügyész mindkét vádlottra vonatkozóan a vádtól eltérő minősítés miatt és a büntetések súlyosbítása végett, a vádlottak és védőik pedig a büntetés enyhítése érdekében. A bejelentett fellebbezéseket a megyei bíróság csak részben találta alaposnak. Az első fokú bíróság lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek a vádlottakat. A minősítés tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel az adott ügyben a sértett személygépkocsijának jogtalan használat céljából való elvételéről, tehát a Btk. 291. §-ának (2) bekezdése szerinti lopásról van szó — ezt a bűncselekményt pedig a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének d/1. pontja nem minősíti —, a szóban levő lopás visszaesőként nem követhető el. Az első fokú bíróságnak ez a jogi álláspontja téves, az anyagi jog rendelkezéseivel ellentétben van. Ahol a törvény- a lopásról általában ren456