Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

A járásbíróság ítéletének rendelkező részében az I. r. terhelt cselek­ményeit folytatólagosan és visszaesőként elkövetett lopás bűntettének és 3 rb. közlekedési vétségnek, az ítélet indokolásában pedig a törvény­helyek külön megjelölése nélkül „az ügyészi váddal egyezően" minősí­tette. A megyei bíróság a minősítést az alábbiak szerint megváltoztatta, és azt lényegileg azzal indokolta, hogy az I. r. terhelt lopási cselekménye — amelyet a Btk. 291. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti lopásnak je­lölt meg — a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/1, és d/1. pontján kívül a Btk. 296. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint is minősül, mert a bűn­cselekményt visszaesőként követte el, és az más körülménynél [Btk. 296. § (2) bek. a/l. pont] fogva is súlyosabban minősül. Tévesen hivatkozott azonban a megyei bíróság a Btk. 296. §-a (2) be­kezdésének a/l. pontjára, mert ez a minősített eset csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha a terhelt a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatá­rozott lopást követi el. Jelen ügyben azonban a terhelt cselekménye a Btk. 291. §-ának (2) bekezdése szerinti lopás, s így a jogtalan behatolás útján való elkövetés szerinti minősítésre nem a 296. §-a (2) bekezdésének a/l. pontja, hanem f/l. pontja az irányadó. Ezen túlmenően a Btk. 296. §-ának (3) bekezdésében foglalt súlyosabb büntetési tétel alkalmazásának ugyancsak a Btk. 291. §-ának (1) bekez­désében meghatározott lopás, sikkasztás, csalás vagy hűtlen kezelés ese­tében lehet helye. Törvényt sértett tehát a megyei bíróság, amikor a já­rásbíróság minősítését megváltoztatta. (Legf. Bír. B. törv. II. 722/1973. sz.) (11/1974.) 7560. Lopást nem követ el az a személy, aki a tulajdonostól a jármű­vet javítás végett átveszi és a nála levő járművet ezalatt ideiglenesen használja. Az első fokú bíróság tévesen állapította meg a vádlott bűnösségét a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott lopás bűntettében, kö­vetkezésképpen az e bűntett alól való felmentést célzó fellebbezések alaposak. A Btk 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott lopásnak is — ép­pen úgy, mint az (1) bekezdésben meghatározott lopásnak — tényállási eleme az elvétel. Az elvételről viszont csakis akkor és abban az esetben lehet szó, ha a lopás tárgya az elkövető személyén kívül álló személy birtokában van. Viszont minden olyan esetben, amikor egy meghatározott dolog a tu­lajdonos rendelkezése vagy bármely más ok folytán — mintegy jogsze­rűen — az elkövető birtokában van, az elkövető részéről elvétel nem va­lósul meg, ha a dolgot használja. Ekként a Btk. 291. §-ának (2) bekezdé­sében meghatározott lopás lényeges törvényi tényállási elem, az elvétel hiányában nem valósult meg, következésképpen az elkövető terhére a lopás nem állapítható meg. Az adott esetben éppen a tulajdonos rendelkezése folytán került a sze­mélygépkocsi a vádlott birtokába azzal a tulajdonosi megbízással, hogy a gépkocsi festését a vádlott végezze el. Ilyen körülmények mellett pedig 433

Next

/
Thumbnails
Contents