Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)
az elvétel nem történt meg azzal a vádlotti magatartással, hogy a gépkocsit saját érdekében üzemeltette, időlegesen használta. A megyei bíróság ezért a Be. 280. §-a alapján akként változtatta meg az első fokú ítéletet, hogy a vádlottat az ellene emelt a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott és a 296. §-ának (1) bekezdése szerint büntetendő lopás bűntettének vádja alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette. (Miskolci Megyei Bíróság 1. Bf. 239/1974. sz.) (58/1975.) 7561. í. A járműlopás elkövetési tevékenysége is: a mástól való elvétel. II. A találástól számított 8 napon belül csak akkor valósul meg a jogtalan elsajátítás vétsége, ha az eset körülményeiből az eltulajdonítás ténye kétségtelenül megállapítható. Az első fokú bíróság a vádlottat visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 1 évi és 2 hónapi, 15%-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte. Az irányadó tényállás lényege a következő. A vádlott egy társával horgászás közben hazatérve, a Duna-part egy bokros, alig járt részén egy lezáratlan kerékpárt látott a fának támasztva. A következő napon horgászásból ugyanazon az úton hazatérve a kerékpárt még mindig ugyanott és ugyanolyan körülmények között találta. Ekkor a kerékpárt magához vette s a munkásszállás előtt levő nagy forgalmú parkírozóban helyezte el, miután azt a saját lakatjával lezárta. Ezt követően többektől érdeklődött, nem tudnak-e arról, hogy kinek veszett el kerékpárja. A kerékpárt közben egy alkalommal kirándulási célra, egy alkalommal vásárlás céljából használta, majd ismét a már említett helyen és módon helyezte el. A vádlott szándéka az volt, hogy amennyiben a kerékpár gazdája nem jelentkezik, illetve őt nem találja meg, akkor azt nyolc napon belül mint talált tárgyat a rendőrségen le fogja adni. A kerékpárt valaki időközben felismerte. Ennek folytán a kerékpár augusztus 7-én, tehát a megtalálást követő harmadik napon lefoglalásra került. A fentiek szerint irányadó tényállásra figyelemmel az első fokú bíróság a vádlott bűnösségét tévesen állapította meg. Az első fokú bíróság a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott lopásban állapította meg a vádlott bűnösségét. E bűntett elkövetési tevékenysége: mástól történő elvétel, éspedig — az (1) bekezdésben szabályozott esettől eltérően — nem jogtalan eltulajdonítás, hanem használat céljából. Amennyiben — mint az elbírált esetben is — birtokból kiesett (talált) idegen dologról van szó, annak a helyéről elmozdítása — magához vétele — fogalmilag nem mástól elvétel. Ilyen esetben így a Btk. 291. §-ának (1) bekezdése szerinti — még kevésbé a (2) bekezdés szerinti — lopás eleve nem jöhet szóba. Ismeretes a megyei bíróság előtt az az állandósult bírói gyakorlat (BJD 1281. BH 362/1973), amely szerint őrizetlenül hagyott közlekedési eszköz eltulajdonítása általában nem jogtalan elsajátítás (Btk. 297. §), hanem lopás. Ez az álláspont azonban csak akkor foghat helyt, ha a jár434