Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)
ábrázolása — festmény, szobor vagy fénykép alakjában — önmagában nem szeméremsértő. Ilyennek csak akkor tekinthető, ha a nemi szerveknek vagy a nemi élet aktusainak hangsúlyozott ábrázolásával közvetlenül vagy közvetve érzéki inger ébresztését, a nemi érzékiség felkeltését célozza s egyben szembekerül az általános erkölcsi felfogással; sérti a szeméremérzetet. A jelen ügyben bűnjelként lefoglalt képek némelyike ízléstelen, de sem pornográf, sem szeméremsértő. Az ízléstelenség pedig a szeméremsértés büntetőjogi fogalmába nem vonható. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva a terhelteket az ellenük emelt vád alól — mert nem követtek el bűncselekményt — felmentette. Egyben — erre figyelemmel — az igazolványtartó tárcák lefoglalását megszüntette és azokat a terhelteknek kiadni rendelte. (Legf. Bír. B. törv. I. 669/1973. sz.) (59/1974.) 7540. „Közszemlére tétel"-en szeméremsértő tárgynak olyan helyen és olyan módon történő elhelyezését kell érteni, hogy az személyválogatás nélkül, az emberek előre meg nem határozott köre, tehát bárki számára hozzáférhetővé váljék. Az első fokú bíróság a vádlottat szeméremsértő vétségben mondotta ki bűnösnek s ezért 400 Ft pénzbüntetésre ítélte. A főügyészség a vádlottnak bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A felmentés alapos. Az első fokú bíróság a hibátlanul megállapított tényállásból téves jogi következtetés útján jutott a vádlott bűnösségének a megállapításához. Tévesen foglalt állást a bűncselekmény törvényi tényállási eleme, a „közszemlére tétel" fogalmát illetően. Nincs ugyanis olyan bírósági gyakorlat, amely szeméremsértő tárgyaknak (képeknek, folyóiratoknak stb.) munkatársi vagy baráti körben történő megmutatása esetében e bűncselekményt megállapíthatónak tartaná. A másodfokú bíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy a szóban forgó bűncselekmény megvalósulása szempontjából a „közszemlére tétel" fogalmán szeméremsértő tárgynak az elkövető részéről olyan helyen és olyan módon történő elhelyezését kell érteni, hogy a személyválogatás nélkül az emberek előre meg nem határozott köre, tehát bárki számára hozzáférhetővé váljék. Az ilyen tárgyaknak baráti vagy ismeretségi körben egyes személyeknek külön-külön, sőt kisebb számú személy együttes jelenlétében történő megmutatása a „közszemlére tételt" nem valósítja meg. Az irányadó tényállás szerint az Sz. J. által birtokban tartott és a vádlott részére esetileg kölcsönzött szeméremsértő folyóiratok csupán a vádlottnak szűkebb baráti és ismeretségi körében és a vádlott által meghatározott egyes személyek számára váltak hozzáférhetővé. Következésképpen a vádlottnak a magatartásában a „közszemlére tétel" mint a vád tárgyává tett bűncselekmény tényeleme nem valósult meg. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét e részében megváltoztatva, a vádlottat az ellene szeméremsértő vétség miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. (Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 2507/1973. sz.) (291/1974.) 416