Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

lalt minősítést megváltoztatva a terhelt cselekményét feltűnően durva módon elkövetett becsületsértés vétségének minősítette. A Btk. 281. §-ába ütköző bűncselekmény jogi tárgya: a szexuálisan fejletlen gyermek egészséges nemi fejlődése, ezt pedig veszélyezteti, ha a kiskorút nemi közösülésre, természet elleni fajtalanságra vagy egyéb fajtalanságra igyekeznek rávenni. Az ilyen felhívás ugyanis alkalmas lehet a kiskorú szexuális érdeklődésének, érzékiségének felcsigázására és fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen ráhatás folyományaként a gyermekkorú nemi fejlődésének a lezáródása előtt közösülésre vagy fajtalanságra határozza el magát. A Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűncselekmény tényállásához tartozó „rábírásra törekvés" fogalmának megítélése szempontjából egyrészt az a döntő, hogy az elkövető szándéka a gyermeknek közösülésre vagy fajtalanság véghezvitelére való indítására irányul, tehát felhívása e cél elérése érdekében megfelelő komolyságot és határozottságot tükröz, másrészt pedig, hogy ez a törekvése a gyermekkorú személynél a szándékolt hatást nem érte el, vagyis eredménytelennek bizonyult. Azt, hogy az elkövetőnek a gyermekkorú irányában kifejezésre juttatott akaratnyilvánítása alkalmas-e a nemi cselekmény véghezvitelére indításra, csak az alanyi és tárgyi körülmények gondos mérlegelésével lehet eldönteni. Az irányadó tényállás a terhelt felhívásának komolyságára és akaratelhatározásának szilárdságára utal. Téves tehát a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy a terhelt magatartása nem volt alkalmas a „rábírásra törekvés" tényállási elem megvalósítására. Egyébként a Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűncselekmény a Btk. 276., 277., 278. és 280. §-okban felvett nemi erkölcs elleni bűncselekmények sui generis előkészületi cselekménye. A terhelt magatartása éppen ezért minősül a szóban forgó bűntettnek, mivel — a megyei bíróság által is felhívott — a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szemérem elleni erőszak bűntette előkészületi cselekményét valósítaná meg. Az a körülmény, hogy a sértett a 12. életévét nem töltötte be, nem zárja ki a Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűntett megállapítását, a gyermek nemi fejlődése a 12. életévét megelőzően is elkezdődhet, s ezért a 12 éven aluli gyermek is megfelelő büntetőjogi védelemre szorul (BH 6460., 1970. évi 8. sz.). Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletének a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó rendelkezése törvénysértő. A téves minősítés folyományaként törvénysértőnek találta a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértékét is. A büntetés kiszabásánál a terhelt idősebb életkora, beismerése és megbánást mutató magatartása volt figyelembe vehető, ugyanakkor a sértett 12 éven aluli életkora bűnösségi körülményként nem volt értékelhető, mert a Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűntett törvényi feltétele, hogy a sértett gyermekkorú. 413