Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

A terheltet már hat ízben elítélték. 1958-ban, majd 1959-ben kerékpár­lopás miatt pénzfőbüntetésre, illetve felfüggesztett 6 hónapi szabadság­vesztésre, 1962-ben erőszakos nemi közösülés bűntette miatt 4 évi sza­badságvesztésre, 1966-ban — ugyancsak egy kerékpár ellopása miatt — visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónapi szabadságvesz­tésre, 1971-ben ittas állapotban való járművezetés miatt 3 hónapi sza­badságvesztésre, végül 1972-ben visszaesőként elkövetett lopás bűntette (egy motorkerékpár ellopása) és közlekedési vétség miatt 1 évi 2 hónapi szabadságvesztésre. A terhelt a déli órákban megjelent a tsz csibetelepén. Amikor meg­tudta, hogy ott egyedül a sértett tartózkodik, közösülés céljából dula­kodni kezdett vele. Ennek során a határozottan ellenálló sértettet durván bántalmazta, ütlegelte, ököllel többször az arcába vágott. Végül az ellen­állás miatt dühében egy asztalt akart a sértettre ráborítani; amikor azonban ebből a célból elengedte őt, a sértett kiszaladt a helyiségből és a mintegy 800 méterre dolgozó munkatársaihoz futott segítségért, ahol a kimerültségtől összeesett. A másodfokú ítéletnek a büntetés enyhítésére vonatkozó rendelkezése és az ehhez fűzött indokolás miatt emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú ítélet tévesen állapította meg, hogy az első fokú bíróság hiánytalanul tárta fel a bűnösségi körülményeket. További súlyosító kö­rülmény ugyanis, hogy a terhelt eszközcselekményként a könnyű testi sértés vétségét is megvalósította, továbbá hogy a cselekményt nemcsak kitartóan követte el, hanem szokatlan durvasággal is. Ez utóbbi körülménynek a büntetéskiszabás szempontjából különös jelentősége van. A nemi erkölcs ellen elkövetett erőszakos bűncselekmé­nyek konkrét tárgyi súlyát nagyrészt az határozza meg, hogy az elköve­tés módja, körülményei milyen súlyos lelki megrázkódtatást okoztak a sértettnek. Az ilyen esemény ugyanis esetleg egész életére kiható, mara­dandó nyomokat hagyhat a sértett lelki életében. Az adott esetben a hu­zamos időn át tartó durva bántalmazás a teljes magárahagyottság tuda­tával együtt alkalmas volt arra, hogy a sértettben ilyen rendkívül súlyos pszichikai megrázkódtatást okozzon. Ez a körülmény — a büntetési célok szem előtt tartása mellett — a sokszorosan büntetett terhelt esetében még akkor is a másodfokon kisza­bottnál súlyosabb büntetés alkalmazását követelné meg, ha a terheltet korábban hasonló bűncselekmény miatt egyáltalán nem ítélték volna el. A kifejtettekhez képest a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) be­kezdése alapján megállapította, hogy a megyei bíróság megtámadott íté­lete a szabadságvesztést kiszabó részében törvénysértő. Ezért a Be. 290. §-ának (3) bekezdése értelmében az említett ítéletet e részében hatályon kívül helyezte, és a terhelt szabadságvesztését 4 évben határozta meg. (Legf. Bír. B. törv. III. 40/1975. sz. (290/1975.) 7525. A perújítás alapjául szolgáló új bizonyíték fogalma. (465/1974.) Részletesen: Be. 279. §-nál. 7526. I. Garázdaságot kell megállapítani erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete helyett, ha az alkalmazott erőszak nem volt olyan 408

Next

/
Thumbnails
Contents