Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

fokú, amely komoly ellenállás leküzdésére alkalmas, és nem ért el abba a stádiumba sem, amely közvetlenül a közösülés végrehajtására irányult volna. II. A büntetési tétel felső határának alkalmazása erőszakos cselekmé­nyek miatt többszörösen elítélt vádlottal szemben. (448/1975.) Részle­tesen: Btk. 219. §-nál. 7527. A rendelkezésre álló terhelő és mentő körülmények hiánytalan felvételének elmulasztása az ítélet hatályon kívül helyezését eredmé­nyezheti. (505/1975.) Részletesen: Be. 262. §-nál. 7529. Ha a vádiratban leírt tényállás egy részét az ügyész — téve­désből — nem minősíti, az nem tekinthető a vádemelés mellőzésének. (552/1975.) Részletesen: Be. 9. §-nál. Szemérem elleni erőszak 277. § 7530. A felügyelet alatt állás fogalma és megállapításának feltételei a nemi erkölcs elleni bűncselekmény súlyosabban minősülő esete szem­pontjából. A járásbíróság a terheltet 2 rb. folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi — börtönben végrehaj­tandó — szabadságvesztésre ítélte. A megyei bíróság a járásbíróság íté­letét helybenhagyta. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege a következő. A terhelt és T. Lászlóék egy udvarban laknak, egymással jószomszédi viszonyban voltak, T. Lászlóék távollétükben több alkalommal megbíz­ták a terheltet, hogy a 10 éves Andrea és 6 éves Timea nevű gyerme­keikre felügyeljen. T. Lászlóék gyermekei több esetben bementek a ter­helt lakására, de a terhelt is felkereste őket — amikor szüleik távol vol­tak — a saját lakásukban. 1973 januárjától 1974. július haváig terjedő időben több esetben előfordult, hogy a terhelt a nevezett leánygyer­mekek combjait, nemi szervét simogatta, fogdosta. Olyan eset is előfor­dult, hogy a terhelt T. Andreával a nemi szervét fogdostatta. A fenti határozatok ellen emelt törvényességi óvás a cselekmény mi­nősítését, ennek folytán a büntetés enyhe mértékét, valamint a köz­ügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának az elmulasztását jelölte meg törvénysértőnek. A törvényességi óvásban kifejtett álláspont szerint a terhelt a terhére megállapított szemérem elleni bűntetteket a felügyelete alatt álló sér­tettek sérelmére követte el, így cselekménye súlyosabban, a Btk. 277. §-ának (2) bekezdése szerint minősül. A törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. A megállapított tényállásból kitűnően a terhelt a sértettek szüleivel fennálló jószomszédi viszonyt és a részére előlegezett bizalmat kihasz­nálva, huzamosabb időn keresztül követte el a terhére rótt cselekménye­409

Next

/
Thumbnails
Contents