Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

A járásbíróság, valamint a megyei bíróság végzései ellen megalapozat­lanságuk, illetőleg törvénysértő voltuk miatt emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A járásbíróság határozatában kifejtette, hogy R. J. és felesége, vala­mint özv. D. E.-né között létrejött eltartási szerződés értelmében R.-ék­nak nem volt kötelességük özv. D.-né élelmezése, ezt az eltartott nem is igényelte, hanem R.-ék havi 300 forintot fizettek élelmezés címén özv. D.-nénak. Minthogy pedig a terhelt a rádióriporter előtt tett nyilatko­zatában azt adta elő, hogy R. J.-ék egy falatot sem adtak enni özv. D.-né­nak: valótlan tényeket állított, illetőleg a való tényeket hamis színben tüntette fel. A terhelt egyébként tényállításait özv. D.-né szóbeli közlé­sére alapította, más módon sem győződött meg azok valóságáról, R.-éktól sem szerzett be információt, az eltartási szerződést sem látta, ekként fe­lelőtlenül tette meg kijelentéseit, amelyek nem feleltek meg a tárgyi valóságnak és a magánvádló becsületének csorbítására alkalmasak vol­tak. A bíróság a valóság bizonyítása iránt a terhelt által előterjesztett in­dítványt elutasította. Megkísérelte ugyan beszerezni a Fővárosi Bíró­ság iratait, a sajtóhelyreigazítás iránt indult ügy iratainak a beszerzése azonban nem vezetett sikerre, s ezért a további bizonyítás felvételét mel­lőzte. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy törvényt sértett a járás­bíróság, amikor a valóságbizonyítást nem rendelte el, és ezáltal határo­zata megalapozatlanná vált. A Btk. 269. §-ában foglalt rendelkezés szerint rágalmazás vétsége miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyult, a valóság bizonyítása elrendelésének pedig he­lye van, ha a tényállítást, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés hasz­nálatát közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke tette indokolttá. A jogszabálynak ez a rendelkezése biztosítja, hogy a bírálat szabad­sága az egyéni becsület érdekeivel — a társadalmi igényeknek megfe­lelően — összeegyeztethető legyen. A bíróságnak mindenkor az eljárás valamennyi adatainak sokoldalú értékelése alapján kell állást foglalnia, hogy a valóságbizonyítás elrendelésének helye van-e. Ebből a szempont­ból mindenkor vizsgálandó, hogy az inkriminált tényállítást a közérdek vagy a jogos magánérdek indokolttá tett-e, mely kérdésben való döntést a társadalmi érdekek és a sértett becsületét ért támadással okozott jog­sérelem jelentőségének az összehasonlítása alapján kell meghatározni. Ebből következik, hogy a valóságbizonyítás elrendelése csak olyan té­nyekre vonatkozhat, amelyek a sértett társadalmi megbecsülése szem­pontjából jelentősek. ( Az adott esetben a valóságbizonyítás elrendelésének az előfeltételei fennállottak. Az eltartási szerződéssel kapcsolatos visszaélés gyakran előforduló olyan jelenség, amely a közvéleményt élénken érdekli, a rá­dió riportere is ezzel az aktuális társadalmi problémával kapcsolatban vizsgálta özv. D. E.-né eltartott helyzetét és szerezte be a terhelt nyilat­kozatát. A valóságbizonyítás elrendelését tehát, mind a közérdek, mind pedig özv. D. E.-né jogos magánérdeke indokolttá tette. A Fővárosi Bíróság R. J. és felesége által a sajtóhelyreigazítás iránt 393

Next

/
Thumbnails
Contents