Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

galmát zavarta meg a terhelt, és amikor a sértett ez ellen tiltakozott, több ízben is olyan erővel ütötte meg, hogy annak csonttörést okozott. A terhelt eddigi életvezetése is kifogásolható, verekedés szabálysértése miatt már eljárás is volt ellene. A szabálysértési iratokból megállapítható, hogy a terhelt italtól befolyásolt állapotban kocsmai verekedésben vett részt. Ebből az esetből is levonható az a következtetés, hogy a terhelt hajlamos a tettlegességre. Az ilyen magatartást tanúsító terhelttel szemben — figyelemmel a cselekmény jelentős tárgyi súlyára is — csak végrehajtható szabadságvesztés büntetés szolgálja megfelelően a büntetési célokat, a terhelt átnevelését, valamint a társadalom védelmét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az 5 hónapi szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztését mellőzte. A terhelt megfelelő jövedelemmel rendelkezik, ezért a Legfelsőbb Bíróság a visszatartó hatás fokozása érdekében a terhelttel szemben 1000 forint pénzmellékbüntetést is kiszabott, mert a végrehajtható szabadságvesztés és a pénzmellékbüntetés együttes hatásától a büntetési cél hatékonyabb megvalósulása várható. [Btk. 46. §-a (1) bek. b) pont]. (Legf. Bír. B. törv. II. 648/1975. sz.) (543/1975.) 7215. A büntetés végrehajtása akkor függeszthető fel, ha az — az elkövető megjavítása, mellett — kellően szolgálja a társadalom védelmét és nem áll ellentétben az általános megelőzés követelményével. A járásbíróság a jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet ifjúság elleni bűntett miatt 4 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Végül arra is kötelezte, hogy kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá magát. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 70. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást alkalmaz. Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a közügyektől eltiltás alkalmazása mellett a terhelt szabadságvesztésének végrehajtását a Btk. 70. §-ának (1) és (3) bekezdésére utalással felfüggesztette. A közügyektől eltiltás megfelel a Btk. 49. §-ában foglalt rendelkezésnek. A terhelt — aki rendszeres munkát nem vállalt, gyermekeit kellően nem gondozta, az ellátásukra kapott tartásdíj jelentős részét, sőt az árvaellátás címén kapott pénzt is elitta, részegen botrányokat okozott, botrányos részegség szabálysértése miatt több ízben megbírságolták, többször mentővel szállították be azonnali kezelésre, ittasan idegen férfiakat vitt lakására, s e miatt gyermekeinek a szomszédban kellett aludniuk — közügyekben való részvételre méltatlanná vált. A terheltnek az előzőekben részletezett magatartására tekintettel a Legfelsőbb Bíróság XXXIV. sz. büntető elvi döntésében adott iránymutatás folytán sem kerülhetett volna sor a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére. A büntetés végrehajtásának a Btk. 70. §-ának (1) bekezdése alapján 154