Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

elkövetett lopásoknak önálló sértettjei. A postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. tv. és az annak végrehajtásáról rendelkező 15/1964. (VI. 30.) Korm. sz. rendelet értelmében a postai és távközlési tevékenység állami feladat, amelyet kizárólagos joggal a Magyar Posta lát el. Az egyes postahivatalok szigorú elszámolásra kötelezett egységek ugyan, jogi vagy kereskedelmi önállósággal azonban nem rendelkeznek. Rámutatott továbbá a határozat, hogy az eljárásnak a megszüntetése nem volt törvénysértő, mert nem szolgált akadályául a perújítás lefolytatásának. Végül a határozat indokolása rámutatott, hogy az eljárt bíróságok tévedtek a sikkasztásnak közokirat-hamisítással elkövetettként minősítésénél, mert a szóban forgó okiratok magánokiratok (BJD 2859.). 4. A Legfelsőbb Bíróság és a B.-i Megyei Bíróság fenti határozata, illetve végzése ellen az eljárás megszüntetése miatt emelt újabb törvényességi óvás az 1. alatti ítéletekkel kapcsolatban csupán megállapítását indítványozta — az érdekeltekre ki nem terjedő hatállyal — annak, hogy a terhelt cselekményének helyes minősítése: 1 rb. folytatólagos, magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás bűntette. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak a törvényességi óváshoz mellékelt átirata szerint a fent már felhívott jogszabályok értelmében az egyes postahivatalok a Magyar Posta végrehajtó egységeinek tekintendők, és csupán az egyes postaigazgatóságok — a H.-i postahivatal esetében a M.-i, a N.-i postahivatal esetében pedig a B.-i Postaigazgatóság — tekinthető önálló gazdasági egységnek. Az 1. és 2. pont alatti bűncselekmények sértettjei tehát nem azonosak. 5. Az Elnökségi Tanács a törvényességi óvást az alábbiak szerint alaposnak találta. a) A Legfelsőbb Bíróságnak állandósult gyakorlata, hogy a szocialista kereskedelem, illetve általában a szocialista gazdálkodás keretében a vagyon elleni bűncselekménynek folytatólagosként történő minősítése szempontjából nem az a döntő, hogy a károsult gazdasági egységeknek van-e önálló jogi személyiségük (jogalanyiságuk), vagy nincs. A vagyon elleni bűncselekményeket a károsult gazdasági egység sértetti mivolta teszi többrendbelivé vagy folytatólagossá. A sértetti jelleget pedig az adja meg, hogy a károsult gazdasági egységnek van-e önálló elszámolása vagy nincs. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvással támadott határozatában említett s a Bírósági Határozatokban 5586. (BJD 4812.) és 5783. (BJD 5167.) sorszám alatt közzétett eseti döntések is arra mutatnak rá, hogy az ugyanazon földműves-szövetkezet keretébe tartozó több bolt sérelmére elkövetett lopások többrendbelinek minősülnek; illetve hogy a folytatólagosság kérdését nem az dönti el, vajon a károsult gazdasági egységeknek (boltoknak) van-e önálló jogi személyiségük. Tévedett a Legfelsőbb Bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a bírósági gyakorlat az adott esetben nem irányadó, mert a postahivatalok szigorú elszámolásra kötelezett gazdasági egységek ugyan, jogi, kereskedelmi önállósággal azonban nem rendelkeznek, és nem ismerhetők fel bennük a kiskereskedelmi boltokat jellemző gazdasági, elszámolási, felelősségbeli sajátosságok. Minthogy az egyes postahivatalok önálló elszámolású gazdasági egységek, függetlenül attól, hogy 132