Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

iskola levelező tagozatára iratkozott be, annak harmadéves tanulója. Munkahelyén rendesen dolgozik. A fk. vádlott szülei kifogástalan életvitelű munkás emberek, akik fiúk sorsával törődnek, előzetes letartóztatásának megszűnése után — levon­va a tanulságot, hogy a vádlott még túl fiatal és éretlen ahhoz, hogy ön­állóan éljen — hazavitték, más munkahelyen helyezték el, kiemelve őt abból a környezetből, ahol a tényállásban írt szerelmi kapcsolat szövő­dött. A vádlottnak a nála idősebb, két gyermekes elvált asszonyhoz fűződő ragaszkodása, az idősebb férfi megjelenésekor támadt féltékenysége, in­dulatai, magukban hordozzák egyrészt az első, komolynak érzett szere­lem, másrészt a kudarcon úrrá lenni nem tudó fiatalos szertelenség je­gyeit. A vallomások szerint A. G.-né lakásán kialakult heves vitában nemcsak arról volt szó, hogy A. G.-né nem vele, hanem a sértettel akarja tölteni az estét, de különösen a sértett magatartásában az is érezhető volt, hogy a vádlottat gyermeknek, érzelmeit és annak megnyilvánulásait komolytalannak, nevetségesnek is tartja. A cselekmény elkövetésére az ily módon keletkezett indulatok hatása alatt került sor. Ezek az indulatok a minősítés szempontjából nem voltak ugyan figyelembe vehetők, de az egész tevékenységsorozat megítélésé­nél, mint a cselekmény kizárólagos indítékainak: jelentőségük van. A bűnösségi körülmények között kellett értékelni ugyanis a bűntett elkövetésének a módját is. A sértett vállának megütése után, a tényállás szerint, a vádlott hátrált, mert a sértett úgy tett, mintha elővett volna valamit a zsebéből, tüntetően fehúzta a bőrkesztyűjét, s ekként előretar­tott karokkal közeledett a vádlotthoz. így érte kezét a késszúrás és ugyanabban a pillanatban a fejét az ütés is. A vádlott ezt követően elsza­ladt a helyszínről, a sértett még utánaszaladt, de már nem érte el. A Legfelsőbb Bíróság a fent vázoltaknak is megfelelően a bűnösségi körülményeket kiegészítette akként, hogy enyhítő körülményként az őszinte megbánó beismerésen kívül figyelembe vette, hogy a vádlott sze­relmi féltékenység, az önérzetét sértő kijelentések hatására keletkezett indulatai által motiváltan követte el a terhére rótt bűntettet, hogy élet­vitele egyébként kifogástalan, tanul és rendesen dolgozik. Súlyosító körülményként kellett értékelni viszont a cselekmény sú­lyos eredményét. A bűnösségi körülmények ilyen alakulására tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság által megállapított mértékű és végrehajtásá­ban 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását megfe­lelő büntetésnek találta. A fiatalkorú személyiségének olyan átalakítá­sára, amely csak a környezetéből való tartós kiemelésével és a büntető intézetek nevelő hatásával érhető el, nincs szükség. A speciális preven­ció céljai adott esetben a tényleges szabadság elvonás nélkül is megvaló­síthatók. A fiatalkorú helyes irányú fejlődését tanulmányai befejezésének a le­hetősége, nemkülönben az előzetes letartóztatás tapasztalatai, a büntető eljárás nevelő hatása a felfüggesztett büntetés végrehajthatóságának a ténye, a szülők részéről megtett intézkedésekkel együtt megfelelően elő­mozdítják. 116

Next

/
Thumbnails
Contents