Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

mély magatartása, hanem az okfolyamat megindításában közreműködők tényállásszerű cselekménye vonatkozásában is fennáll a bekövetkezett eredményt illetően. Az adott esetben a terheltek különböző, de a halálos eredmény előidézésére egyaránt alkalmas eszközzel és módon — legalábbis eshetőleges szándékkal — véghezvitt cselekményükkel intéztek támadást a sértett élete ellen. Ezért a bekövetkezett eredményért mind a négyen egyformán viselik a büntetőjogi felelősséget, tekintet nélkül arra, hogy elkövetési tevékenységük a mód és az eszköz tekintetében eltérő volt, és hogy melyikük cselekménye váltotta ki közvetlenül a halálos eredményt. Ehhez képest mind a négy terhelt cselekménye befejezett emberölésnek minősül. De az irányadó tényállás alapján — az eljárt bíróságok jogi álláspontjától ugyancsak eltérően — meg kell állapítani azt is, hogy a terheltek az emberölést mint társtettesek követték el. S. Dezső II. r., S. József III. r. és K. József IV. r. terheltek közös akarattal és egyszerre támadták meg a sértettet, s felváltva rugdosták fejét és testének egyéb részeit mindaddig, amíg a sértett eszméletét vesztette és magatehetetlenné vált. Tették ezt azután, miután látták, hogy Sz. András I. r. terhelt a sértettel összekapaszkodva a földön birkózott, amikor is egyikük a sértettet hajánál fogva húzta el. A sértett elleni erőszakos fellépés tényében tehát már a cselekménysorozat kezdetén egyetértés volt mind a négy terhelt között. Az események azután úgy folytatódtak, hogy Sz. András I. r. terheltet a társai a sértett súlyos összerugdosásával segítették a sértett elleni fellépésben, majd az erőszakos támadás befejezésénél ismét Sz. András I. r. terhelt tevékenykedett oly módon, hogy a sértettet halálosan összeszúrkálta. Ezekből a tényekből az a jogi következtetés vonható le, hogy a terheltek együttes tevékenységének eredménye volt a sértett halála. A terheltek támadássorozatának mozzanatai időben is szorosan kapcsolódtak egymáshoz, összességükben pedig szerves egységet alkottak; a terheltek egymás tevékenységeit tudatosan kiegészítő, egységes támadást intéztek a sértett élete ellen. Az a körülmény, hogy a sértett élete elleni támadásnál különböző eszközt és módot alkalmaztak, éppúgy nem érinti társtettesi minőségüket, mint a halálos eredményért fennálló felelősségüket. Mindezekhez képest — az alapos törvényességi óvás folytán — az Elnökségi Tanács az eljárt bíróságok ítéleteinek a kifejtettekben megnyilvánuló törvénysértő voltát megállapította, az ítéleteket vonatkozó részükben hatályon kívül helyezte és a terheltek ölési cselekményét társtettesként megvalósított emberölésnek minősítette. (Legf. Bír B törv. Eln. Tan. 1081/1971. sz.) (6820.) 5600. Ha többen akarategységben bántalmazzák a sértettet, de a súlyos sérülést csak az egyik terhelt bántalmazása okozza, azért valamennyi támadó felelősséggel tartozik. A városi és járási ügyészség a fk. I. r., a fk. II. r., a III. r. és fk. IV. r. terheltek ellen egyrendbeli, a Btk. 257. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő társtettesi minőségben elköve44