Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

van sorolva. A szellőztető berendezések működése folytán azonban a cselekmény elkövetése idején, illetve másnap a metángáz fajlagos menynyisége nem érte el a veszélyes fokot. A lanovka meghibásodását, illetve a kábel elvágását másnap fedezték fel, amikor a berendezést feszültség alá helyezték. A megállapított tényállásból alapos jogi következtetés vonható arra, hogy a vádlott a cselekményéből származó veszélyhelyzet lehetőségét képes volt felismerni, belenyugodott az ilyen eredmény esetleges bekövetkezésébe. A közveszély bekövetkezésére irányuló eshetőleges szándék tehát a vádlottnál fennállott. Ezt nem érinti az a körülmény, hogy a vádlott indító oka a lanovka kábel elvágására az volt, hogy a felvonó nem működött és gyalog kellett a munkahelyére mennie, és hogy a közvetlen célja a lanovka működésképtelenné tétele volt. Az első fokú bíróság abból indult ki, hogy miután a vádlott magatartása csak távoli veszélyt jelentett a védett jogtárgyra, a közveszély nem következett be: így a vádlottnak a tényállásban írt magatartása a véghezvitel megkezdését sem valósította meg. A vádlott csak a közvetlen veszély bekövetkezését könnyítő feltételeket biztosította, ezért magatartása csupán a Btk. 190. §-ának (4) bekezdésébe ütköző közveszélyokozás előkészülete. Az első fokú bíróság álláspontja téves. A közveszélyokozás bűntette megvalósul a közveszély beállásával, vagyis az eredmény bűncselekmény. Amennyiben a cselekmény csupán a közveszély bekövetkezésének lehetőségét teremtette meg, ebben az esetben kísérlet vagy előkészület valósul meg attól függően, hogy az elkövető a véghezvitelt megkezdte vagy sem. Az első fokú bíróság abban tévedett, hogy a véghezvitel megkezdését a „közvetlen veszélyben" látja. A vádlott a véghezvitelt megkezdte azzal, hogy a kábelt átvágta. Ezzel a maga részéről mindent megtett, mert az esetleges eredmény már a vádlott további tevékenységétől nem függött, tehát ún. „teljes kísérlet" esete áll fenn. Az, hogy a közveszély mint eredmény bekövetkezése csak távolabbi lehetőség volt, mert ehhez szükséges lett volna még, hogy az elvágott kábelek végei között az áram bekapcsolásakor villamos ív keletkezzék, továbbá hogy a metán koncentráció elérje a veszélyes fokot — ami a szellőzőberendezés meghibásodása esetében valószínű: — csupán azt jelenti, hogy ún. távoli kísérletről van szó, és a kísérlet eme jellege a büntetés kiszabásánál jöhet számításba. A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletének a vádlott cselekménye minősítésére vonatkozó részét megváltoztatta és a cselekményt közveszélyokozás bűntette kísérletének minősítette. A megváltozott minősítés folytán új büntetés kiszabása vált szükségessé. Ennek során a megyei bíróság a vádlott terhére súlyosító körülményként értékelte, hogy a cselekményét bosszúból követte el. Enyhítőként vette figyelembe azt, hogy bűncselekménye távoli kísérleti szakban maradt, továbbá hogy két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Mindezekre tekintettel 6 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. A büntetés neme és mértéke megváltoztatásánál nem hagyta figyelmen kívül a megyei bíróság azt sem, hogy gyufa, gyújtószerszám levitele sújtóléges aknába önmagában is fegyelmi vétség. 404