Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

az ítélethozatal előtt megfelelő alapossággal fel kellett volna derítenie, ezt azonban elmulasztotta, s erre vezethető vissza, hogy javító-nevelő munkát, tehát olyan büntetést szabott ki, amely már az ítélet meghoza­talakor sem volt végrehajtható. Az Űt- és Vasútépítő Vállalat ugyanis a megyei bíróság büntetésvég­rehajtási irodájának küldött átiratában közölte, hogy a terhelt munka­viszonya még a bíróság ítéletének meghozatala előtt megszűnt. A ter­helt az ügyészségen ezt követően történt meghallgatása során kijelen­tette, hogy a tárgyaláson munkaviszonyának megszűnésével kapcsolat­ban azért tett valótlan előadást, hogy a gyermektartásdíjnak a munka­béréből való levonását lehetetlenné tegye. Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megalapozatlanságot a Be. 282. §-ának (1) bekezdése [290. § (1) bek.] alapján megállapítva, az íté­letet a Be. 282. §-ának (4) bekezdése [290. § (3) bek.] alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárásra az első fokú bírósághoz vissza­küldte. (Legf. Bír. B. törv. II. 14/1973. sz.) (192/1973.) 5730. Ha a javító-nevelő munkára ítélt — aki korábban nem volt munkaviszonyban — az ítélethozatalt követően munkát vállalt, a javító­nevelő munka végzésére ezt a munkahelyet kell kijelölni. Emiatt perújí­tásnak nincs helye. (6688.) Részletesen: Be. 276. §-nál. 43. § 5731. A javító-nevelő munkába beszámít az elítéltnek fel nem róható okból keletkezett, valamint az üzemi baleset, foglalkozási ártalom miatti munkaidő kiesése. Az első fokú bíróság a jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet sik­kasztás miatt 1 évi javító-nevelő munkára ítélte, majd a javító-nevelő munkából még le nem töltött 10 hónapot és 9 napot 5 hónap és 4 nap szabadságvesztésre változtatta át. A bíróság ez utóbbi ítéletében azt állapította meg, hogy a terhelt a javító-nevelő munka letöltését 1969. július 21. napján kezdte meg, 1969. szeptember 13-át követőn azonban több alkalommal igazolatlanul hiányzott a munkahelyéről. A javító-nevelő munka átváltoztatásáról rendelkező határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A bíróság a tényállást a javító-nevelő munka szabadságvesztésre való átváltoztatásához szükséges mértékben nem derítette fel. Elmulasztotta ugyanis annak megállapítását, hogy a terhelt 1969. szeptember 13-át megelőzően betegség címén és más igazolt okból is távol maradt a mun­kától. A bűnügy irataiban fellelhető a kijelölt munkahely 1970. június 12-én kelt átirata, amelyből kitűnően a terhelt 1969. augusztus 16-tól szeptem­ber l-ig, szeptember 4-től 6-ig betegség címén, szeptember 8-án pedig igazoltan nem dolgozott. A javító-nevelő munka alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló 7/1962. (VI. 28.) IM számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a munka végzése az elítélt hibáján kívül szünetel, ez az idő a javító­id

Next

/
Thumbnails
Contents